Ezüst és birodalom: Róma motivációi
A Római Birodalom terjeszkedése mögött nem csak politikai és katonai ambíciók álltak. A nemesfémek, különösen az ezüst, kulcsszerepet játszottak a hódító hadjáratokban. Érméket vertek belőle, templomokat díszítettek, ékszereket készítettek, és ezzel fizették a légiókat is.
A Kr. u. 1. században római katonák egy csoportja a Rajna vidékére indult, hogy új ezüstlelőhelyet kutasson fel. A kísérlet sikertelennek tűnt – legalábbis sokáig így hitték. Tacitus, a római történetíró Annales című művében említést tesz egy homályos római táborról, ahol elégedetlen katonák küzdöttek egy nehezen művelhető bányában.
Ambiciózus parancsnok, bizonytalan küldetés – a történetet sokáig irodalmi túlzásként kezelték.
A helyszín – a mai Bad Ems város közelében, Rajna-vidék–Pfalz tartományban – évszázadokon át valódi bányászterület volt. Ólmot, rezet és ezüstöt is bányásztak itt egészen a 20. századig. Bár régóta ismertek voltak a környék római kori maradványai, csak nemrég került összefüggésbe mindez Tacitus írásával.
Egy katona felfedezése indítja el a lavinát
2016-ban egy nyugalmazott német katona, aki az ókor lelkes kutatója, szokatlan jeleket figyelt meg a szántóföldön. A szabályos vonalak és lekerekített sarkok egyértelműen római katonai táborra utaltak. Ez a felfedezés vezetett egy sor régészeti feltáráshoz. Egy több mint héthektáros római tábor rajzolódott ki, amely a félállandó katonai bázisok jellemzőit viselte. Nem messze, egy kis domb tetején álló erőd is különleges szerepet játszhatott – de a bánya nyoma ekkor még hiányzott.
A feltárás során szögek, szerszámok, fémtöredékek és Claudius császár idejéből származó érmék kerültek elő. Ezek már önmagukban is jelentősek, de a bányászatra utaló nyomok különösen fontosak voltak. A kutatások a közeli Blöskopf nevű dombra terelődtek, ahol korábban már találtak kohászati maradványokat. Az új kormeghatározás szerint ezek a Kr. u. 1. századra, tehát Tacitus leírásának idejére tehetők. A legmeglepőbb lelet egy védelmi árokrendszer volt, kihegyezett fakarókkal.
