Mikor válik az ember „törékennyé”?

Ugyan az idő múlása lineáris, de az emberi öregedés folyamata nem az.

Fotó: Dimitri Otis Forrás: Stone RF

Ahogy öregszünk, testünk gyengül, és a fiatalabb korban könnyen orvosolható sérülések és betegségek gyógyulása tovább tart, ami tartós tünetekhez és fájdalomhoz vezet. A kanadai Dalhousie Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya az arXiven azt vizsgálta, hogy pontosan „mikor válnak az emberek törékennyé”.

A legújabb kutatások szerint az emberi öregedés nem lineárisan, az életkorral egyenletesen halad, hanem bizonyos „fordulópontokon” felgyorsul. A szervezetben található biomarkereket, például az RNS-t, a fehérjéket, a metabolitokat és a mikrobiomot (bélbaktériumokat) vizsgáló korábbi kutatások kimutatták, hogy a molekulákban és a mikroorganizmusokban jelentős változások következnek be 44 és 60 éves kor körül.

Idén egy kínai kutatócsoport adataiból kiderült, a szövetek és szervek öregedési üteme hatalmasat változik 50 éves kor körül, s utána az öregedés felgyorsulva halad előre. A legújabb, a Dalhousie Egyetem említett kutatása azonban egy ennél későbbi, kritikus ponthoz köti a folyamatot.

Amint az emberek idősebb korba lépnek, egészségügyi problémáik gyakoribbakká és súlyosabbakká válnak. A fokozott sérülékenységet, az egészségromlással szembeni kitettséget, valamint a fizikai funkciók károsodását klinikailag „törékenységnek” nevezik. A szakértők gyakran használják a „törékenységi index”-et (Frailty Index – FI, esendőségi indexnek is fordítják), amelyet a beteg egészségügyi problémáinak száma alapján kalkulálnak ki, hogy előre jelezzék az állapotában bekövetkező változásokat.

A törékenységi index (FI) az életkorral összefüggő egészség hasznos, számszerűsíthető mutatója.

A Dalhousie Egyetem kutatócsoportja ezt a törékenységi indexet használta az emberi öregedés új matematikai modelljének elkészítésére. A tanulmány az Egyesült Államokban végzett Egészségügyi és Nyugdíjazási Tanulmány, valamint az Egyesült Királyságban készült Angol Longitudinális Öregedési Tanulmány adatait használta fel.

A hatalmas adatbázisokból 12 920 középkorú és idősebb (átlagéletkor 67 év) felnőtt adatait gyűjtötték össze, akikről összesen 65 261 adatpont állt rendelkezésre. Ezután számszerűsítették az egyes alanyok egészségi állapotát a törékenységi index segítségével, amely több mint 30 fontos paramétert kombinál, beleértve a krónikus betegségeket, a mindennapi feladatvégzési nehézségeket, az aktivitási szinteket, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket.

A kutatócsoport a törékenységi indexet olyan matematikai modell felépítésére használta, amely egészségünk két fontos területének időbeli változásait elemzi:

a kedvezőtlen egészségügyi eseményekkel (például betegséggel vagy sérüléssel) szembeni ellenálló képességet (robusztusság), valamint az egészségügyi eseményből való felépüléshez szükséges időt (reziliencia).

Ezután megvizsgálták azokat a fordulópontokat, amelyeknél a résztvevők törékenysége kiugróan megnőtt.

Megállapították, hogy az életkorral egyre nő az egészség helyreállásához szükséges idő, és végül a folyamat elér egy olyan fordulópontot, ahol a felépülés üteme már nem tart lépést az egészségromlás ütemével. Az emberi öregedés folyamata nem lineáris, ez a fordulópont a beszámolók szerint körülbelül 73 és 76 éves kor között következik be mind a férfiak, mind a nők esetében.

„Miután ezt a fordulópontot átlépik, a robusztusság (ellenállás) és a reziliencia (helyreállítási képesség) is tovább csökken, ami a törékenységi index meredek növekedéséhez és a halálozási kockázat ennek megfelelő emelkedéséhez vezet. Ezt a fordulópontot mind a férfiaknál, mind a nőknél megfigyelték. Feltételezésünk szerint az emberi szervezet körülbelül 75 éves korig (tipping point) folyamatosan tudja kezelni a környezeti stresszt, de ezt követően az egészségügyi problémák felhalmozódnak, ami végül halálhoz vezet.”

Az időskorhoz közeledők rossz hírnek tekinthetik ezeket az eredményeket. A Science Alert azonban kijelenti:

jó hír, hogy ez az információ segíthet enyhíteni vagy mérsékelni a fordulópontok hatásait.

A kutatócsoport rámutat, hogy ha a stresszorokat (traumatikus események, próbatételek, belső konfliktusok) nem csökkentik, az egészségügyi bajok kockázata drámaian megnő a fordulópontok átlépése után, és az egészségügyi problémák felhalmozódnak. Vagyis a stresszorok kiküszöbölésére irányuló korai beavatkozás hasznos lehet. Az eredmények azt sugallják, hogy mielőtt elérnék a törékenység fordulópontját, az emberek „alapvető egészségi állapotának” javítására irányuló stratégiák különösen kedvezők lehetnek.

A Science Alert hozzáteszi: „Ezek az eredmények a matematika biológiában való újszerű alkalmazását mutatják be az emberi egészség hosszú távú lefolyásának előrejelzésére, lehetőséget adva a törékenység kialakulásának késleltetésére, és végső soron mindannyiunknak segítve abban, hogy hosszabb, boldogabb és egészségesebb életet éljünk.”