Rendkívüli égi látvány: az év utolsó szuperholdjában gyönyörködhetünk csütörtökön

December 4-én, csütörtökön este láthatjuk az év utolsó teliholdját. Ám ez az utolsó holdtölte rendkívüli látványt ígér, mert amennyiben az időjárás is kegyes lesz hozzánk, a Hold korongja különösen fényesen fog felragyogni az úgynevezett szuperhold jelenség miatt.

Az év utolsó szuperholdja jön csütörtökön Fotó: AFP/Filippo Monteforte

Rendkívüli arcát fogja mutatni égi kísérőnk, a Hold ezen a héten, az év legutolsó holdtöltéjének alkalmából.

Rendkívüli égi jelenség lesz csütörtökön, szuperholdat láthatunk. Forrás: AzatTV

A szuperhold eredendően nem csillagászati fogalom, bár magának a jelenségnek csillagászati okai vannak. A szuperhold elnevezést először Richard Nolle alkalmazta 1979-ben a holdtölték egyik különleges fajtájára, és ez a fogalom ettől kezdve terjedt el a médiában, illetve a nyilvánosságban is. A Hold a körtől kissé eltérő elliptikus pályán kering a Föld–Hold-rendszer tömegközéppontja körül. Egy Föld körüli keringést a háttérben lévő csillagokhoz viszonyítva égi kísérőnk 27, 32 nap alatt teljesít, ezért az úgynevezett Hold-hónap, vagyis a sziderikus keringési idő rövidebb  egy naptári hónapnál.

Szuperhold idején a Hold földközelsége miatt nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Fotó: MTI/Komka Péter

 E sajátosságnak tudható be, hogy noha egy évben jellemzően csak 12 holdtölte van, de előfordulnak olyan évek, amikor egy tizenharmadik telihold is „becsúszik”. Ilyen volt például 2023 augusztusa, ekkor és ebben a hónapban ugyanis két holdtöltét figyelhettünk meg, ráadásul az augusztus 30-i holdtöltekor szuperhold formájában.

Telihold akkor következik be, amikor a Föld a Nap és a Hold között áll. Ha a két égitest, a Föld és a Hold olyan helyzetbe kerül teliholdkor, hogy a Föld árnyéka részben vagy teljesen eltakarja a Holdat, részleges vagy teljes holdfogyatkozásról beszélünk.

A Hold kissé elnyúlt elliptikus pályájának köszönhető, hogy égi kísérőnk nincs mindig egyforma távolságra a Földtől. A Föld–Hold közepes távolság kereken 384 400 kilométer. Amikor a Hold a legnagyobb távolságra kerül pályáján a Földtől, 405 696 kilométerre távolodik el a bolygónktól. A Hold-pálya Földtől mért legtávolabbi pontját apogeumnak nevezik a csillagászok. 

Az enyhén elliptikus pálya másik következménye, hogy a Hold időnként az átlagos távolságához képest közelebb kerül a Földhöz. 

A Hold Földtől mért közepes távolsága 384 400 kilométer. Fotó: Wikimedia Commons/Gregory H. Revera

Perigeum idején, vagyis amikor a Hold a legközelebb van a Földhöz, a Föld–Hold távolság 356 104 kilométerre csökken. 

Ha a perigeum a holdtölte idejére esik, akkor beszélünk szuperholdról. 

Ez fog most is bekövetkezni december 4-én, csütörtökön.

 

Ezért látjuk fényesebbnek és kissé nagyobbnak a teliholdat

December 4-én a perigeum miatt a telihold átmérője nagyobb lesz a szokásosnál, ezért fog fényesebbnek látszani.

A szuperhold (a képen jobbra) és egy átlagos Hold látszólagos átmérője közötti különbség. Fotó: Wikimedia Commons/Marcoaliaslama

Ez a jelenség nem összetévesztendő azzal, amikor sík vidéken a kelő teliholdat hatalmasnak és vörösnek látjuk a látóhatár közelében. Ez ugyanis csak optikai csalódás, mivel a horizont közelében járó Holdat az agyunk összeveti az ott látható tárgyak, így például a házak vagy a fák méretével. Erre vezethető vissza, hogy amikor a Hold magasabbra hág, úgy érzékeljük, mintha összezsugorodott volna, holott a látszólagos átmérőjében nem történik semmilyen változás. 

Szuperhold évente általában három-négy alkalommal ragyog az égen. Fred Espenak asztronómus definíciója szerint az úgynevezett szuperhold olyan telihold, amikor perigeumkor a Hold a földközelségének kilencven százalékán belülre kerül. December 4-én, a csütörtöki holdtölte idején ez a távolság 357 219 kilométer lesz, vagyis bőven az Espenak-féle szuperhold definíción belül, és mindössze csak pár száz kilométerrel távolabb az idei, múlt havi rekordértéktől – írja az Ilf Science tudományos hírportál. 

Teliholdkor a Föld a Nap és a Hold között áll. Forrás: Wikimedia Commons/Horváth Árpád

A szuperhold külön érdekessége, hogy az adott évben három, legfeljebb négy telihold idején következik be ez az igen látványos éjszakai égi tünemény. 

A következő szuperholdat újév után, 2026. január 3-án láthatjuk, ám ekkor a mostanihoz képest pár ezer kilométerrel távolabb lesz tőlünk a telihold. 

Az idei utolsó három, a 2025. októberi, novemberi és a mostani decemberi szuperhold abból a szempontból is különlegesnek számít, hogy mindegyik jelenség egy évszakon, a csillagászati őszön belül történt  – illetve következik be –, ami igen ritka. A következő ehhez hasonló szuperhold-sorozat 2028 telén lesz, ekkor január 12-én, február 10-én és március 11-én láthatjuk ezt a különleges égi jelenséget.

A szuperhold a csillagos ég egyik látványos jelensége. Fotó: Anadolu Agency via AFP/Ihsan Ozturk

Csillagászati értelemben nincs különösebb jelentősége, hogy egybeesik a perigeum és a holdtölte, mint ahogy a szuperhold fogalmának sincs, maga a látvány viszont kétségkívül gyönyörű.