Kelták a Kárpát-medencében – Jaj a legyőzötteknek?

Itt, a Kárpát-medencében a Kr. e. V. századtól a vaskorban éltek a kelta törzsek. Sírleleteik alapján azt is sikerült rekonstruálni, hogy a kelták faszénnel tetováltatták magukat. De többek között nekik köszönhetjük a gabonaőrlést is.

Kelták a Kárpát-medencében.

A kelták kereskedtek is a Kárpát-medencében: a Fertő-tó környékén haladt át egy fontos kereskedelmi út akkoriban, ami összekötötte a Baltikumot és az Adriai-tengert észak és dél irányában. A balkáni borostyán szállítása kiemelkedő jelentőségű volt, és kereskedelmi kapcsolatban álltak a görögökkel is.

Kelták a Kárpát-medencében.

Kelták harcoltak Nagy Sándor seregében is

A keltákról szerzett ismereteink a régészeti leletekhez kötődnek. A Kárpát-medencében élő kelták az úgynevezett La Teine-kultúra részesei voltak. La Teine egy svájci régészeti lelőhely neve, ahol az ottani tó iszapjából kerültek elő a kelta kultúrához köthető tárgyak, művészeti alkotások. A kultúrájuk jellegzetessége, hogy már ismerték a fazekasságot. Edényeiken állatmotívumok, s-alakzat, mértani ábrák szerepelnek. Ismerték a vasat, jellegzetes harci eszközük a kopja volt és hegyes sisakot is viseltek. 

Az ókor zsoldosainak nevezték őket, mivel harcoltak Nagy Sándor seregében is.

– hívta fel erre a figyelmet Bíróné Sey Katalin 1978-ban a Magyar Numizmatikai Társulat évkönyvében.

A kelták – ugyanúgy, mint később az ősmagyarok –, kalandozó hadjáratokat folytattak. Még Rómáig is eljutottak Kr. e. 388-ban.

Kelták mindennapjai Fotó: Romaikor.hu

Jaj a legyőzötteknek!

Hozzájuk fűződik az a híres jelenet is, amelyben vezérük azt mondta. Vae victis! Jaj a legyőzötteknek!

Szabó Miklós régészprofesszor így idézte fel a történetet

Kr. e. 386 táján elfoglalták Rómát, és Szicíliáig is előretörtek. Titus Livius tollából származik  a híres jelenet, amikor Róma visszavásárolta függetlenségét: a kelták hamis súlyokkal mérték a sarcként követelt aranyat, és a végén vezérük, Brennus még a kardját is a súlyok közé dobta: Vae victis! Jaj a legyőzötteknek! 

Termesztettek már szőlőt, és ismerték a borkészítést. Izgalmas lelet kötődik Badacsonylábdihegyhez, egy kétarcú kelta fej. A kelták a szőlőt már nem amforákban, hanem hordókban tárolták.

Mivel a mezőgazdaság kiemelkedő jelentőséggel rendelkezett a kultúrájukban, a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe nagyon fontos volt számukra. Ekkor tüzeket gyújtottak, hogy ezzel hitük szerint segítsék a nap erejét. Szent növényük volt a fűzfa és a galagonya. 

A szekszárdi kelta leletekben gabonatároló edényeket  találtak, ez is a mezőgazdaság fontosságára utal életmódjukban. A földműveléshez vasfejű ásókat használtak – írta 1994-ben Balassa Iván a Néprajzi tanulmányokban.

Kelta ékszerek és fegyverek. forrás: Damjanich János Múzeum

Keltákat temettek el a harci kocsijaikkal együtt

Papjaikat és tanítóikat druidáknak nevezték el. Hittek a túlvilágban és abban, hogy a halottnak szüksége lesz evilági eszközeire, ezért használati tárgyakat is eltemettek velük, többek között kelta ezüstpénzt, amit a régészeti feltárások a Kárpát-medencében is megtaláltak.  Többször előfordult, hogy a kelta harcosokat a kocsijukkal együtt temették el amit a sírleletek bizonyítanak. Hazánkban kelta leleteket találtak többek között Budapesten a Gellért-hegyen, továbbá Sopron, Szombathely, Vác és Visegrád térségében.

Duna folyónk nevének eredete is egy kelta istentől, Dauntól származik. 

A kelták papjai, a druidák a nyugati kelta kultúrákban voltak jellemzők, annyi viszont bizonyos, hogy a Kárpát-medencében élő kelták szintén rendeztek vallási szertartásokat a szent ligetekben. A druidák tudása nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján maradt fent, akárcsak az ősmagyar táltosoké.

Kelta pajzs. forrás: Kelták és gallok.

Több generációs családokban éltekés  kunyhókban laktak,  az ételt pedig nyílt tűzön, vasüstben főzték, de ismerték a szövőszéket is. Fennmaradtak a sírköveik és az azokon látható családábrázolásokból rekonstruálható ruhaviseletük: köpenyt és bő szárú, boka környékén gyakran bőrszíjjal átkötött nadrágot, zárt sarut hordtak. A nők festették a körmüket, és szívesen viseltek arany ékszereket, akár nyakpántot is.

A kelták jelentősége

Szabó Miklós régészprofesszor a kelták jelentőségét hazánkban többek között abban látta, hogy vasipari forradalmat vittek végbe: ők voltak itt az első olyan nép, amelynek kultúrája a vashasználaton alapult. 

Az ókorban egy-egy virágzó kultúrának alapvetően kétféleképpen lehetett vége: radikálisan megváltozott az időjárás, vagy jött egy erősebb nép, ami elsöpörte a korábbit. 

Itt ez utóbbi történt: amikor megérkeztek a térségbe a rómaiak, a kelta kultúra felmorzsolódott.

A kelták jelentősége:

1. a Kárpát-medence népei tőlük tanulták a gabonaőrlést,

2. vashasználaton alapuló kultúrát hoztak létre,

3. és elterjesztették a szőlőművelést.