Kelták a Kárpát-medencében – Jaj a legyőzötteknek?

Itt, a Kárpát-medencében a Kr. e. V. századtól a vaskorban éltek a kelta törzsek. Sírleleteik alapján azt is sikerült rekonstruálni, hogy a kelták faszénnel tetováltatták magukat. De többek között nekik köszönhetjük a gabonaőrlést is.

Kelták a Kárpát-medencében.

A szekszárdi kelta leletekben gabonatároló edényeket  találtak, ez is a mezőgazdaság fontosságára utal életmódjukban. A földműveléshez vasfejű ásókat használtak – írta 1994-ben Balassa Iván a Néprajzi tanulmányokban.

Kelta ékszerek és fegyverek. forrás: Damjanich János Múzeum

Keltákat temettek el a harci kocsijaikkal együtt

Papjaikat és tanítóikat druidáknak nevezték el. Hittek a túlvilágban és abban, hogy a halottnak szüksége lesz evilági eszközeire, ezért használati tárgyakat is eltemettek velük, többek között kelta ezüstpénzt, amit a régészeti feltárások a Kárpát-medencében is megtaláltak.  Többször előfordult, hogy a kelta harcosokat a kocsijukkal együtt temették el amit a sírleletek bizonyítanak. Hazánkban kelta leleteket találtak többek között Budapesten a Gellért-hegyen, továbbá Sopron, Szombathely, Vác és Visegrád térségében.

Duna folyónk nevének eredete is egy kelta istentől, Dauntól származik. 

A kelták papjai, a druidák a nyugati kelta kultúrákban voltak jellemzők, annyi viszont bizonyos, hogy a Kárpát-medencében élő kelták szintén rendeztek vallási szertartásokat a szent ligetekben. A druidák tudása nemzedékről nemzedékre szájhagyomány útján maradt fent, akárcsak az ősmagyar táltosoké.

Kelta pajzs. forrás: Kelták és gallok.

Több generációs családokban éltekés  kunyhókban laktak,  az ételt pedig nyílt tűzön, vasüstben főzték, de ismerték a szövőszéket is. Fennmaradtak a sírköveik és az azokon látható családábrázolásokból rekonstruálható ruhaviseletük: köpenyt és bő szárú, boka környékén gyakran bőrszíjjal átkötött nadrágot, zárt sarut hordtak. A nők festették a körmüket, és szívesen viseltek arany ékszereket, akár nyakpántot is.

A kelták jelentősége

Szabó Miklós régészprofesszor a kelták jelentőségét hazánkban többek között abban látta, hogy vasipari forradalmat vittek végbe: ők voltak itt az első olyan nép, amelynek kultúrája a vashasználaton alapult. 

Az ókorban egy-egy virágzó kultúrának alapvetően kétféleképpen lehetett vége: radikálisan megváltozott az időjárás, vagy jött egy erősebb nép, ami elsöpörte a korábbit. 

Itt ez utóbbi történt: amikor megérkeztek a térségbe a rómaiak, a kelta kultúra felmorzsolódott.

A kelták jelentősége:

1. a Kárpát-medence népei tőlük tanulták a gabonaőrlést,

2. vashasználaton alapuló kultúrát hoztak létre,

3. és elterjesztették a szőlőművelést.