Mit tudott a világ legidősebb embere, hogy 117 évet élt?

Melyek voltak azok a genetikai és életmódbeli tényezők, amelyek lehetővé tették María Branyas Morerának, hogy a világ legidősebb embere lehetett?

Branyas Morera a 117. születésnapján Forrás: Wikipédia

2023. január 17. és 2024. augusztus 19. között a spanyol María Branyas Morera volt hivatalosan a világ legidősebb embere, egészen 117 éves és 168 napos koráig. A rendkívül hosszú élet titkát kutatva tudósok mélyrehatóan vizsgálták genetikáját, mikrobiomját és életmódját.

Amikor Morera 116 éves volt, a kutatók vér-, nyál- és székletmintákat gyűjtöttek tőle, hogy elemezhessék genetikáját.

Kivételes genommal rendelkezett, amely gazdag volt olyan génvariánsokban, amelyek más fajoknál, például kutyáknál, férgeknél és legyeknél is a hosszabb élettartammal hozhatók összefüggésbe

– mondja Manel Esteller, a barcelonai Josep Carreras Leukémia Kutatóintézet rákkutatója, a kutatócsoport tagja.

Morerán nem mutatkoztak demencia jelei, számos olyan génvariánssal is rendelkezett, amelyek alacsonyan tartják a vérzsírszintet, védik a szívet és a gondolkodási képességeket – magyarázza a NewScientistnek. „Ugyanakkor mentes volt azoktól a génektől, amelyek olyan patológiák kockázatával járnak, mint a rák, az Alzheimer-kór és az anyagcserezavarok.”

A vérvizsgálati eredmények azt is kimutatták, hogy lipidanyagcseréje a valaha ismert leghatékonyabbak közé tartozott. „Lipidprofilja lenyűgöző volt, nagyon alacsony koleszterinszinttel” – mondja Esteller. „Ez összefüggésben állt takarékos étrendjével és a káros molekulákat gyorsan metabolizáló génjeivel.”

Az emberi lipidanyagcsere (vagy zsíranyagcsere) azon biokémiai folyamatok összessége, amelyek a szervezetben a lipidek (zsírok és zsírszerű anyagok, például koleszterin, trigliceridek, foszfolipidek) emésztésével, felszívódásával, szállításával, szintézisével (építésével), tárolásával és lebontásával kapcsolatosak.

Morera nem ivott alkoholt és nem dohányzott, mediterrán diétát tartott, amely sok zöldségből, gyümölcsből, hüvelyesekből és olívaolajból állt. Emellett naponta három adag natúr, cukormentes joghurtot evett.

A tesztekből kiderült, hogy idős korában is hatékony immunrendszerrel és sokkal fiatalabbakra  jellemző bélmikrobiommal rendelkezett.

Az egyik legmeglepőbb adat a bélrendszerében talált jótékony baktériumfajták, az Actinobacteriota baktériumok magas szintje volt, beleértve a jól ismert probiotikumot, a Bifidobacteriumot is. Ezek száma jellemzően az életkorral csökken, de érdekes módon magasabb a százévesek és a szuperszázévesek (110 fölöttiek) körében, és számos öregedésgátló előnyük, például gyulladáscsökkentő hatásuk is van.

A kutatók gyanítják, hogy a rendszeres joghurtfogyasztás folyamatosan segített feltölteni a hölgy Bifidobacterium szintjét. „Ez azt mutatja, hogy a megfelelő étrend nemcsak az elhízás és más patológiák elkerülését, hanem a bélflóra mikrobiomján keresztül hatva hosszabb élettartamot is eredményezhet” – mondja Esteller.

Végül megpróbálták felmérni, hogy Morera biológiai kora lényegesen eltér-e tényleges életkorától. Ezt egy epigenetikus óra létrehozásával tették.

Az epigenetikus óra matematikai modell, amely a DNS-metiláció mintázatának elemzésével megbecsüli az ember biológiai korát. Ez a biológiai kor, ami eltérhet a naptári életkortól, pontosan jelzi a szervezet valós öregedési ütemét és a krónikus betegségekre való hajlamot. Mivel az óra a környezeti és életmódbeli tényezőkre érzékeny, kutatások szerint tudatos beavatkozással (például egészséges életmóddal) az öregedés üteme lassítható, vagy akár „visszatekerhető”.

„Morera biológiai kora átlagosan 23 évvel volt kevesebb a kronológiai koránál, ami egyik fontos oka lehetett annak, hogy ilyen sokáig élt” – mondja Esteller.

Nincs varázsgén a szuperszázévesek hosszú élettartama mögött

Korábbi kutatások arra utalnak, hogy a szuperszázévesek genetikai variánsai is kódoltak különféle rossz kimenetelű egészségügyi állapotokkal, például Alzheimer-kórral vagy szívproblémákkal, de valahogy mégis képesek elviselni ezeket.

„Nagyon kevés tanulmány áll rendelkezésre szuperszázévesekről. Korábban csak egy dimenziót, például a mikrobiomot vizsgálták” – mondja Esteller. „Tanulmányunk azt igazolja, hogy az ilyen betegségek legyőzése nem csak a jó gének kombinációjának eredménye. Meghatározó plusz a jótékony mikrobiom, valamint a fiatalabb epigenom által »lassított« biológiai életkor. És fontos a hatékony immunrendszer, a megfelelő életmód – a dohányzás és az alkohol tilalma, az alacsony zsírtartalmú étrend fogyasztása és így tovább.”