Két világ határán: Taksony fejedelem, Szent István nagyapja

Taksony Árpád fejedelem unokája és Géza fejedelem édesapja volt. Taksony nehéz, átmeneti időszakban viselte a fejedelmi címet: a kalandozások kora lezárult, és új utakon kellett elindítania a magyarságot.

Taksony vezér.

Taksony település címere. Wikimedia Commons. 

Önként átadta a hatalmat Géza fiának

Taksony felesége Anonymus szerint kun volt. Ez kevésbé valószínű, mert akkor a kunok még nem voltak itt, felesége viszont keleti származású lehetett, például volgai bolgár. Két fia biztosan született: Géza és Mihály. Géza fia lesz Szent István, Mihályé pedig Vazul. 

  Taksony nagy valószínűség szerint már életében és önszántából adta át Gézának a fejedelemséget. 

Ugyanúgy, ahogy az ő édesapja is tette, amikor neki adta át a fejedelemséget. Nem könnyű két korszak határán jól dönteni, átlátni a kialakuló új erőviszonyokat. 

Taksony a Képes Krónikában. Fotó: Wikimedia Commons

Sírját a mai napig keresik

Azt mindenesetre Taksonynak köszönhetjük, hogy belátta, a kalandozásokat nem lehet tovább folytatni. Jól választotta meg utódját, Gézát is. Nehéz lehetett egyensúlyoznia a kalandozásokban elszenvedett vereség miatt csalódott magyar harcosok és a betelepített jövevények között. De az őseink szerencsére a jó úton indultak el akkor is, mint már többször a történelem folyamán. A hagyomány szerint a nevét viselő település határában temették el. Sírját nem találták meg a mai napig.

KÉT ISTEN KÖZÖTT 
(Méhes György írása nyomán) 
Taksony fejedelem (...) a végét járta. Vajákolták a 
táltosok. (…) Varázsfüveket szórtak a vezér medvebőrös fekhelye 
köré állított parazsas kosarakba. (…) Mindhiába. Taksony úr egyre gyöngült. Magához intette Gézát, a fiát. 
– Rendeld ide a keresztrefeszített szolgáit! Hátha az ő istenük erősebb a mienknél. (...) Besietett a két fekete csuhás barát. Velük jött Süvellő ispán is, aki 
értette a latin beszédet. 
– Az úr azt parancsolja: gyógyítsátok meg. Most mutassa meg a ti keresztrefeszített 
istenetek a hatalmát... 
A papok hosszan galagyoltak latinul, sűrűn vetve a kereszteket. Értett, amit értett belőle 
Süvellő ispán, de úgy fordította le Taksony vezérnek, hogy a keresztény papok örök 
boldogságot kínálnak neki. 
– Szóval nem segítetek ti sem? 
(…) Süvellő úgy tolmácsolt, hogy [a barátok] csak akkor segítenek, ha Taksony úr fölveszi a római keresztény hitet. 
– Nem bánom, löttyintsétek reám a vizet! 
A papok meghintették szentelt vízzel. (…) A két barát kisurrant. (…) Nagy győzelme ez a római hitnek. 
Még ma írásban jelentik püspök uruknak, német földre. Odabenn Taksony letörölte homlokáról a keresztvizet. 
– Hótt lovon patkó. Nem is magamért hagytam, hogy megöntözzenek. Miattad tettem, 
Géza [mondta a fiának.]– Géza, keresztelkedj meg te is! Megvillant az ifjú fejedelem szeme. Értette, mire céloz az apja.”

 Taksony jelentősége:

1. a kalandozások lezárása mellett döntött,

2. határvédelmi célból bolgárokat és besenyőket telepített az országba,

3. önként átadta a hatalmat fiának, Gézának.