A források és az emlékezet
A mutatvány nem merült feledésbe. Több későbbi történetíró, köztük Ibn Hajjan, részletesen beszámolt róla. Leírása szerint Firnász selyemmel borított szárnyakat használt, és al-Rusafa környékéről emelkedett a levegőbe. A landoláskor elszenvedett sérülést maga Firnász is elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a madarak farkának utánzása elengedhetetlen lett volna.

Ez az önkritikus felismerés különösen figyelemre méltó, mert a kísérletet nem csodaként, hanem tanulási folyamatként értelmezte.
Abbász Ibn Firnász helye a repülés történetében
Bár kísérlete nem vezetett közvetlen technológiai fejlődéshez, jelentősége vitathatatlan. Ő hajtotta végre az egyik legkorábbi dokumentált, irányított emberi siklási kísérletet, és felismerte a repülés aerodinamikai alapelveinek egy részét.

Ezért tekintik ma Abbász Ibn Firnászt a repülés történetének korai, racionális gondolkodású úttörőjének, aki jóval a modern kor előtt próbálta megérteni, mitől maradhatna az ember a levegőben.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!