Mit változtat ez a Nazca-vonalak értelmezésén?
A pontosabb keltezés új kérdéseket vet fel. Nem az a fő kérdés, ki találta fel a vonalakat. Inkább az, kik használták és alakították át őket generációkon át.
A korábbi magyarázatok gyakran egyetlen funkció köré épültek.
Naptár, csillagászati térkép, vízrituálé vagy zarándokút. Az új időrend óvatosságra int. A tájhasználat hosszú ideig tartott, és a társadalom közben változott. Egy korai hegyoldali jel más célt szolgálhatott, mint egy későbbi, síkságon futó kompozíció.

A radiokarbon-adatok nem a jelentést mondják meg. Azt mutatják meg, mikor és milyen társadalmi környezetben létezett a rituális gyakorlat. Ez már elegendő ahhoz, hogy a Nazca-vonalakat többfunkciós, változó szerepű rendszerként lássuk.
Nazca-vonalak és az új felfedezések szerepe
Az utóbbi időszakban a kutatók számos új geoglifát azonosítottak a térségben. Ezek gyakran kisebbek és halványabbak. A terepen könnyű átsiklani felettük. Az új felfedezések bővítik a keltezhető környezet mintaszámát is.

Minél több a dokumentált helyszín, annál pontosabban lehet összevetni, melyik típus mikor és hol jelenik meg. Az új radiokarbon-időrend stabil keretet ad. A terepkutatás pedig részletekkel tölti meg ezt a keretet.
Mi következik a Nazca-vonalak kutatásában?
A következő lépés nem egy új, mindent megmagyarázó elmélet. A kutatók további célzott mintavételeket terveznek. Pontosabb térképezést végeznek. Összekapcsolják a keltezési adatokat a táj adottságaival és a régészeti leletanyaggal.

Ha ez a munka folytatódik, a Nazca-vonalak története egyre kevésbé misztikus és egyre inkább emberi lesz. Döntések, rítusok, ismétlések és változások rajzolódnak ki a sivatag felszínén.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!