Septimius Severus- a római császár, aki Pannóniából emelkedett fel a legmagasabbra

Septimius Severus 193-ban lett Pannónia provincia helytartója. Septimius Severust ugyanebben az évben a pannóniai légiók császárnak kiáltották ki. Az első pannóniai császár, aki a Svereus-dinasztia megalapítója volt, 211-ig uralkodott.

Septimus Severust császárrá kiáltják ki a pannóniai légiók

Septimius Severus dinasztiaalapító uralkodó lett. Pannónia provinciát hazánk területén Augustus hozta létre.

Septimius Severust császárrá kiáltják ki a pannóniai légiók

Septimius Severus idejében öten versengtek a császári címért

Pannónia provincia a Duna nyugati partvonala mentén feküdt, ami mint limes, természetes határ volt a barbár törzsek felé. Innen védték a birodalmat a germán és a szarmata támadások ellen. A pannóniai katonák nagyon harcedzett harcosok voltak akik a császárkori Róma történetében - főleg a 3. században - és kiemelkedő politikai jelentőségre tettek szert. A provincia fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt, és ellátta a központi tartományokat borral, gabonával.

Septimius Severus erős kézzel lett úrrá egy válsághelyzeten. 193 ugyanis az öt császár éve volt Rómában: egyszerre öten versengtek a császári címért. 

Az öt császárjelölt: Pertinax, Didius Julianus, Pescennius Niger, Clodius Albinus és Septimius Severus voltak.

Septimius Severus sikeres uralkodó lett
 

Septimius Severus volt az első  katonacsászár: a hadsereget erősítette, megemelte a zsoldot, lojálissá tette a légiókat. Stabilizálta a birodalmat egy polgárháborús időszak után. Keleten a Pártus Birodalom ellen folytatott sikeres hadjáratot, Mezopotámia egy része római kézre került. Britanniában a mai Skócia területén harcolt eredményesen.
A szenátus szerepét háttérbe szorította,  uralmát a hadseregre és a császári adminisztrációra alapozta. Úgy vélte, a hatalom megtartásában az a legfontosabb tényező, ha a császár  a hadseregre tud támaszkodni és a katonák hűségesek hozzá a végsőkig.

Septimius Severus ezüstdénárja. Forrás: Galéria Savaria

Septimius Severus 202-ben már nem hadvezérként, hanem mint császár látogatott el ismét Pannoniába, illetve Gorsiumba. Bevonulását feliratos kő hirdeti a táci-gorsiumi régészeti emlékparkban, azt is megemlítve, hogy a fényes ünnepségen vele volt a felesége, Julia Domna, továbbá két fia, Caracalla és Geta. 

Érdekesség, hogy Zalalövőn egy ásatáson került elő az őt ábrázoló ezüst dénár. A lelet külön érdekessége, hogy Septimius Severus idejében pénzverde működött Pannóniában -írja Alföldy András régész. Ekkoriban az érméknek már propagandaüzenetük is volt, ahogy Németh Roland muzeológus megfogalmazta: 

Az éremverés nemcsak gazdasági funkciót töltött be, hanem a politika egyik legfontosabb kommunikációs eszközévé vált, amely a mai értelemben vett sajtó szerepét is betöltötte. 

A császárok az általuk veretett pénzérméket tudatosan használták propagandacélokra: ezeken hirdették a sikereiket, politikai programjukat, és mindenekelőtt  a saját uralkodói képmásukat. Az érméken gyakran megjelent a császári család és a dinasztia is, utalva a dicső ősökre, illetve bemutatva a jövendő örököst. Különösen elterjedtek voltak a győzelmet hirdető ábrázolások, amelyeken a diadalmas uralkodó vagy a legyőzött népek szerepeltek. 

Septimius Severus ezüstdénárja. Forrás: Galéria Savaria

Az egyik érmén Septimus Severus együtt szerepel a két fiával, Caracallával és Getával. A két testvér története azonban tragikus ért véget.

Fia, Caracalla, kegyetlen despota volt

Septimius Severus nagyon fiatalon a társcsászárává tette Caracallát, 198-ban. Ezzal akarta biztosítani a dinasztia folytatását, és megbízott a fiában. Caracalla azonban kegyetlen, lobbanékony természetű, míg az apja hideg fejű, számító politikus volt. Severus felismerte Caracalla hibát, de ekkor már késő volt.

Septimius Severus 211-ben bekövetkezett halála után Caracalla és Geta közösen vették át a császári hatalmat, ám kapcsolatukat hamarosan egyre mélyülő ellenségeskedés mérgezte meg. A testvérharc végül tragikus fordulatot vett: Caracalla hatalomvágytól vezérelve megölette Getátt. Hogyan történt a gyilkosság?

211 végén Caracalla látszólag békülést színlelt, és egy családi megbeszélésre hívta Getát az anyjuk, Julia Domna lakosztályába. Amikor Geta gyanútlanul megjelent, Caracalla előre odarendelt katonái berontottak a szobába, és karddal rátámadtak. Geta halálosan megsebesült, és az ókori beszámolók szerint anyja karjai között halt meg, miközben Julia Domna kétségbeesetten próbálta megvédeni.
Ezután Caracalla azonnal megkezdte a megtorlást: Geta híveit kivégeztette, a nevét és képmását pedig eltávolíttatta, mintha soha nem is létezett volna.

Caracalla testvére halála után egyeduralkodóként kormányozta a birodalmat 211 és 217 között. Caracalla  volt az a császár is, aki kiterjesztette a római polgárjogot a birodalom minden szabad lakosára.

Septimius Severus jelentősége:

1. a Római Birodalom egyik kiemelkedő katonacsászára volt,

2. a pannóniai légiók támogatásával emelkedett a trónra,

3. uralkodása alatt stabilizálta a birodalmat a polgárháborús időszak után, és megerősítette a hadsereg szerepét,

4.továbbá  megalapította a Severus-dinasztiát.