Hátborzongató figyelmeztetést adtak ki tudósok az „űrbabákról”

Noha az űrgyarmatosításról szóló álmok megvalósítása technikailag egyre közelebb kerül, kérdés, hogy az ember csakugyan alkalmas-e erre a kalandra.

Forrás: Nano Banana Pro

Ahogy a Mars kolonizációja és az állandó holdbázisok létesítése mind megvalósíthatóbbnak tűnik, a tudósok komoly figyelmeztetést adnak ki:

fogantatás az űrben közel sem elég biztonságos ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen.

Az időnként felbukkanó pletykák dacára Földön kívüli szexet – a hivatalos állásfoglalások szerint – még soha nem kíséreltek meg. Hoaxnak bizonyult az STS-XX kódnevű NASA-misszió; a Mark Lee és Jan Davis házaspár szintén következetesen elutasította a célozgatásokat; az orosz űrprogrammal kapcsolatban is felmerültek hasonló, ám később cáfolt hírek, különösen az 1982-es, Szvjetlana Szavickaja részvételével végzett Szaljut–7 küldetés kapcsán.

A romantikus elképzelésekkel szemben a fizika és a biológia komoly akadályokat gördít az utódnemzés folyamata elé, hiszen a súlytalanság állapotában a legkisebb érintés is ellentétes irányba löki a feleket, másrészt pedig kivitelezési nehézség, hogy a gravitáció hiányában a vér (a férfiaknak is) leginkább a felsőtestükbe áramlik.

Szerencsére – tehetjük hozzá –, mert a szakértők szerint a biológiai kockázatok nemcsak az űrhajósokat, hanem a jövő generációit is veszélyeztethetik. Egy friss tudományos dolgozat arra figyelmeztet, hogy a sugárterhelés, a mikrogravitáció és a környezeti veszélyek súlyosan megzavarhatják a termékenységet, veszélyeztethetik a terhességet és örökletes károsodást okozhatnak, így az „űrbabáknak” még a gondolata is aggályosnak tűnik a Reproductive BioMedicine Online dolgozata szerint.

Giles Palmer, az International IVF Initiative (Nemzetközi IVF Kezdeményezés) – a mesterséges megtermékenyítés technológiai határait és etikai kihívásait vizsgáló nemzetközi szakértői hálózat – klinikai embriológusa vezetésével készült jelentés világossá teszi, hogy „nem szorgalmazzák a Földön kívüli terhességet – sem jelenleg, sem a közeljövőben”, de felhívja a figyelmet, hogy a holdi küldetések és a Mars-ambíciók túl gyors előrehaladtával már nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt az eshetőséget.

Miért ellensége az űr az utódnemzésnek?

Az űrkörnyezet rendkívüli kihívások elé állítja a fajfenntartást és az élet továbbadását. A kozmikus sugárzás károsíthatja a DNS-ünket, növelheti a rák kockázatát, és potenciálisan befolyásolhatja a reproduktív sejtek (női és férfi ivarsejtek) működését.

A súlytalanság megzavarja a hormonális szabályozást, csökkenti a reproduktív sejtek minőségét, és akadályozza az embrió fejlődését. A sugárzáson és a gravitáción túl az űrhajósok további fenyegetésekkel is szembesülnek: veszélyes holdporral, korlátozott orvosi erőforrásokkal, a zárt élőhelyeken belüli fokozott szennyeződési kockázatokkal, megzavart alvási ciklusokkal és intenzív pszichés stresszel. Ezek a tényezők együttesen veszélyeztethetik az anya egészségét és a magzati fejlődést,

olyan hatásokkal, amelyek hosszú távúak vagy akár örökölhetők is lehetnek.

Bár az állatkísérletek arra utalnak, hogy még a rövid távú sugárterhelés is megzavarhatja a menstruációs ciklust és növelheti a rák kockázatát, e témában továbbra is kevés adat áll rendelkezésre az emberekkel kapcsolatban. Biztató megállapítás azonban a NASA űrsiklóján utazó nőktől származik, akiknél a Földre való visszatérés után nem tapasztaltak magasabb terhességi szövődmény-arányt.

Ezek a küldetések azonban rövidek voltak, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy nincsenek adatok a hosszú távú űrrepülésekkel vagy az alacsony Föld körüli pályán túli utazásokkal kapcsolatos kockázatokról.

A szabályok fontosabbak az ambícióknál?

A Földön kívüli letelepedés iránti lelkesedés megelőzi a tudományt. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) zajló küldetések már most is hónapokig tartanak, de egy Mars-küldetés éveket venne igénybe, ami teljesen más biológiai valóságot hozna létre az emberi szervezet számára.

A tanulmány szerzői szorgalmazzák a globális szabályrendszer létrehozását az űrben történő emberi fajfenntartásra és a jobb sugárvédelemre vonatkozóan. Megállapításaik szerint a konstrukcióban az etikai biztosítékoknak is központi szerepet kell szánni, beleértve a tájékoztatáson alapuló beleegyezést, az átláthatóságot, a nemek közötti egyenlőséget és a jövőbeli gyermekek védelmét.

Miközben az államok és a milliárdosok holdbázisok és marsi előőrsök felé törekednek, a családalapítás az űrben már nem a sci-fi fantáziavilágába tartozik. A jelentés figyelmeztet, hogy a Földön kívüli hosszú távú emberi letelepedés továbbra sem tűnik reálisnak, és a tudományos szabályok betartása nélküli előrehaladás bioetikai aknamezőre vihet bennünket.