Megalodon: ez volt minden idők leghatalmasabb cápakolosszusa

Még az 1970-es években bukkantak rá egy dániai agyagbányában azokra a fosszilis csigolyamaradványokra, amelyek a földtörténeti közelmúltban kihalt és az élővilág históriájából legnagyobbként ismert hatalmas húsevő tengeri ragadozó, az óriásfogú cápa maradványai voltak. Az óriásfogú cápák igen gyors evolúciója az egyre nagyobb méretű fajok megjelenését eredményezte, amelyek közül a miocén időszak elején, nagyjából 23 millió éve felbukkant Otodus megalodon számít a valaha létezett legnagyobb cápafajnak. A dániai lelet már az első ránézésre is azt sugallta, hogy a méretes ragadozó a faj egy kivételesen nagy példánya lehetett. A pontos méretmeghatározáshoz még az 1980-as években több fényképfelvételt is készítettek a csigolyáról, ám a becses lelet a múzeumi gyűjtemény 1989-es költöztetése során elveszett. A paleontológusok legnagyobb örömére azonban az eltűntként nyilvántartott fosszília most váratlanul előkerült lehetővé téve a tudósok számára, hogy a legkorszerűbb módszer alkalmazásával pontosan meghatározzák a félelmetes leviatán méretét. Az eredmény még a sokat tapasztalt őscápa- szakértőket is megdöbbentette.

A megalodon volt minden idők leghatalmasabb húsevő cápája Fotó: AFP/Hugo Salais

Fosszilis megalodon fog  Fotó: Elter Tamás

A jelenkor legnagyobb húsevő cápája, a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) legméretesebb egyedeinek teljes testhossza 6,2 – 6,5 méter. A világrekordernek kikiáltott és 1987 áprilisában a Földközi-tengerből Málta mellett kifogott példánynak a 7 méter 13 centiméter teljes testhosszra megadott és nem hitelesített mérési adatát a tengerbiológusok többsége nem fogadja el és az egykori fényképfelvételek alapján legfeljebb „csak” maximum 6,5 méterre teszi a máltai leviatán hosszát.

A jelenkor legméretesebb húsevő cápája a nagy fehér   Fotó: Elter Tamás

„A csigolyák újrafelfedezése igazi öröm volt, mivel empirikusan megerősítik a szakirodalomban közölt 23 cm-es maximális csigolyaátmérőt” – mondja Kenshu Shimada, a chicagói DePaul Egyetem munkatársa, akit az Ifl Science tudományos hírportál idéz. „Ez a példány nemcsak a ma ismert legnagyobb cápacsigolyát képviseli, hanem a tudomásunk szerint valaha feljegyzett legnagyobb halcsigolyát is” – fűzi hozzá a szaktudós.

Szakítani kell azzal a képpel, hogy a megalodon olyan lehetett, mint egy óriási nagy fehér

Annak ellenére, hogy a megalodon félelmetes szuper-ragadozóként ismert, a paleontológusok és a cápakutatók meglepően bizonytalanok abban, hogy ténylegesen mekkorára nőhetett meg az élővilág történetének legnagyobb húsevő cápája.

A kutatók sokáig bizonytalanok voltak a megalodon valós méretét illetően   Fotó: Live Science/ Baris-Ozer

Az óriásfogú cápa a heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) tartozó kihalt lamnid cápafaj. A rendszertani besorolása ma sem egyértelmű a paleontológusok, illetve a cápakutatók között. Az 1980-as évekig egységesen a Carcharodon nemzetségbe sorolták, ugyanabba a genusba, amelybe a recens nagy fehér cápa is tartozik. 1987-ben Henri Capetta a megalodon és a nagy fehér fogszerkezetében mutatkozó eltérések miatt egy általa felállított új nemzetségbe, a Carcharocles genusba sorolását javasolta a fajnak. Legutóbb a kutatók egy jelentős csoportja arra jutott, hogy a megalodon az óriásfogú cápák közös ősének tekinthető és még az eocén korban, nagyjából 45-50 millió éve kihalt Otodus obliquus leszármazási vonala miatt az Otodus nemzetségbe, és a kihalt Otodiae családba tartozik. A másik csoport szerint a megalodon a recens heringcápa-félék családjába (Lamnidae) sorolandó, ahová a névadó heringcápa, (Lamna nasus) a nagy fehér, vagy például a rövid uszonyú makócápa (Isurus oxyrhincus) is tartozik.

Ennek részben az az oka, mert hogy a cápák váza porcból áll – ugyanabból a rugalmas kötőszövetanyagból amely az orrot és a fület is felépíti – , ami viszont nem fosszilizálódik olyan könnyen, mint a csont. Éppen ezért a fosszilis cápacsigolyák a kivételesen ritka őslénytani leletek közé tartoznak. 

Sokáig úgy vélték, hogy a megalodon a nagy fehér közeli rokona volt   Fotó: World of Sharks

Ez talán meglepő lehet azok számára, akik már láttak a természettudományi múzeumokban kiállított teljes megalodon állkapcsokat, de ezekről tudni kell, hogy kivétel nélkül olyan rekonstrukciók, amelyeknél csak a fogak eredetiek, ráadásul ezek sem egyetlen egyedtől származnak. 

Éppen ezért a kutatók a fosszilis fogak és – ritka esetben a megkövesedett megalodon csigolyák - recens cápafajok fog – és csigolyaméreteinek összehasonlításával becslik meg a kihalt őscápa valódi testhosszát. 

     A Smithsonian Intézet tudósai egy tudományos megalodon-állkapocs rekonstrukcióval               Fotó: Smithsonian Institute

A régebbi becslések nagymértékben a fogak méretén és a megalodon, illetve a nagy fehér cápa közötti látszólagos szoros evolúciós kapcsolaton alapultak, a maximális testhossz értékeket 14-18 méter körülire téve, ami a nagy fehér cápa maximális testhosszának körülbelül a háromszorosa. 

A legújabb kutatások azonban azt a tendenciát követik, hogy ezt a korábbi értéket felfelé korrigálják. 

Egy 2021-ben publikált és más cápafajokkal való rokoni kapcsolatokat is figyelembe vevő tanulmány a megalodon esetében 20 méteres maximális méretet javasolt. Ezt az adatot egy 2022-es, 3D-s modellezést alkalmazó munka is alátámasztotta, amely egy korábban 9,2 méteres hosszúságúra becsült és Belgiumban előkerült példány valós méretét az alapul szolgáló fosszilis anyag precíz vizsgálata alapján 15,9 méterre növelte. 

Korábbi megalodon méret  ábrázolások  Fotó:  Oliver E. Demuth / Wikimedia Commons

Egy 2024-ben publikált tanulmány szerint a megalodon nagyobb példányainak testhossza a 20 métert is meghaladhatta. A tanulmányt jegyző tudósok szerint szakítani kell azzal a képpel, ami a megalodont egy „felpumpált” nagy fehér cápaként ábrázolja. 

A kutatócsoport a fosszilis megalodon csigolyák vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a megalodon jóval megnyúltabb, kacsúbb testformával rendelkezhetett a jelenlegi elképzelésekkel szemben, ami ezt az őscápát ugyanolyan robusztus testfelépítésű ragadozóként ábrázolja, mint amilyen a nagy fehér cápa. 

                            A korábbi elképzelések szerint a megalodon úgy nézett ki, mint egy óriásira nőtt nagy fehér cápa                      Fotó: Ancient Sharks

A kutatók ezt a következtetésüket csigolyák anatómiai vizsgálatából, a gerincoszlop erősségéből vezették le, ami azt mutatja, hogy a megalodon nem csak hogy sokkal karcsúbb, 

de jelentősen gyorsabb ragadozó lehetett annál, mint amit a régebbi rekonstrukciók mutatnak. 

A tudósok szerint a megalodon nem lesből támadó, hanem a zsákmányát – amit elsősorban ősi cetek alkottak – kitartóan üldöző és jól úszó cápa lehetett, hasonlóan a recens nyílt vízi cápákhoz.

A halála előtt még felfalt egy másik óriást

Mindezt figyelembe véve a kutatócsoport megerősítette, hogy a dániai Gram agyagbányájából feltárt csigolya tulajdonosa 24,3 méter hosszú lehetett. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a konklúziók mind csak becsléseken alapulnak. Eddig még soha sem találtak teljes megalodon vázat, és anélkül az ősi ragadozó valódi testarányai sem ismerhetők meg teljes bizonyossággal.

                 A 24,3 méter hosszú megalodon és az ember hosszát összehasonlító ábra. Az új kutatások szerint jóval karcsúbb lehetett, mint ahogy eddig elképzelték                          Fotó: Kenshu Shmida / DePaul University

 A csigolya méretének validálása mellett a csapat röntgenfelvételek segítségével elemezte a porc növekedési sávjait, ami lehetővé tette számukra, hogy becslést készítsenek arról is, hogy hány éves lehetett a vizsgált megalodon. 

A kapott eredmény szerint körülbelül 64 éves volt a hatalmas ragadozó amikor elpusztult, és ha tovább élt volna, megérhette volna a 96 éves kort is, potenciálisan még nagyobbra növekedve.

Fosszilis megalodon fog a ragadozó felső állkapcsából   Fotó: Wikimedia Commons

A recens nagy testű lamnid fajok közül a nagy fehér cápa elérheti a 70+ év életkort is. A lamnid cápák életük során folyamatosan növekednek, igaz ugyan, hogy messze nem egyenletes tempóban. Az újszülöttek növekedési sebessége relatíve igen gyors, de amikor elérik az ivarérettségi kort a növekedésük üteme fokozatosan lelassul. Részben erre vezethető vissza, hogy nem csak a kihalt, hanem a recens fajok esetében is sok bizonytalanság mutatkozik egy-egy faj lehetséges maximális méretével kapcsolatban.

A nagy fehér akár 70 évig is élhet  Fotó: Elter Tamás

A kutatók mindezekre figyelemmel óvatosan kezelik a tanulmányban tett megállapításaikat azt hangsúlyozva, hogy az eredményeik az Otodus megalodon hiányos maradványain és az erre alapozott méréseken, illetve modellszámításokon alapulnak. 

A kutatócsoport más egyéb váratlan felfedezést is tett azonban a megalodon csigolyákat bezáró agyagos kőzetben: 

olyan töredékes kopoltyúszerkezetekre és apró placoid pikkelyekre bukkantak, amik a planktonszűrögető életmódot folytató és napjaink tengereiben is élő óriáscápához (Cethornius maximus) tartoznak. 

Recens óriáscápa   Fotó: Wikimedia Commons

A kutatók annak lehetőségét teljesen kizárták, hogy maguk a csigolyák is egy óriáscápához tartoznának, ehelyett az óriáscápa maradványokat gyomortartalomként értelmezték, ami arra utal, hogy a megalodon röviddel a pusztulása előtt felfalhatott egy óriáscápát.

A 2026. május 14-én a Paleontologia Electronica szaklapbanpublikált teljes tanulmány itt olvasható el angol nyelven.

A tanulmány megállapításai szerint:

• a dániai agyagbányából származó 23 centiméter átmérőjű megalodon csigolya gazdája,
• egy különösen nagy méretű egyed lehetett,
• amelynek teljes testhossza a számítások szerint elérte a 24,3 métert,
• vagyis olyan hosszú volt mint a Föld ma élő második legnagyobb gerincese, a közönséges barázdásbálna.