A BKV-tragikomédia felvonásai

Egy perc alatt meg lehetne oldani a tömegközlekedés finanszírozását.

A főpolgármester karácsony előtt egy hónappal jelezte: ha a kormány nem oldja meg a BKV hosszú távú finanszírozását, akkor a főváros nem tudja többé ellátni önként vállalt feladatait (mára a kötelezők egy része is veszélybe került), így Budapest közigazgatási határán leállhat a tömegközlekedés. Az agglomerációs járatok működtetése állami feladat, a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013-as megállapodása alapján a buszvonalakon 2022-ig mindenképpen az állami tulajdonú Volán látja el, de a főváros megrendelése alapján. Mindez a HÉV-közlekedéssel együtt csaknem 16 milliárd forintba kerül, amit az állam „elfelejtett” kifizetni.

Mindezen tényt költötte át egy magát kormánypárti lapnak hirdető sajtótermék úgy, hogy „Budapestnek kötelessége megszervezni a környéki közlekedést”. Az agglomerációs településeket nem érheti szemrehányás, ők kifizetik, ami tudnak, évenként alig több mint 600 milliót. Itt következik a legújabb csavar, mert a december 21-i Orbán–Tarlós-találkozón nem született megállapodás a BKV finanszírozásáról, azazhogy mégis: „Az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros.” Mit jelent ez? Azt, hogy ezután is a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) rendeli meg az agglomerációs szolgáltatást, de nem a saját, illetve tulajdonosa zsebéből. Aztán hogy az állam képviselői hogyan egyezkednek az érintett településekkel, többé már nem lesz a főváros gondja. Nyilván kifizetik a pénzt, hiszen nem érdekük a botrány fokozása, azonban a Fidesz ma már – jórészt saját mulasztásai, illetve jövőbeni tervei miatt – nem érdekelt Budapest sikerében sem. Ezért jelenhetett meg a történet akként, hogy „Tarlós zsarol”. Az átverést csak fokozta, hogy egyes médiumok tényként közölték: januártól „leállítja Tarlós a megyei járatokat”.

Aki csak érdeklődés szintjén is, de utánanéz a főváros mint önkormányzat és BKV mint önkormányzati cég működésének, tudja: január elseje után sem a városházán, sem a városban nem áll meg az élet azért, mert költségvetése csak hónapok múlva lesz Budapestnek. Az átmeneti gazdálkodás csaknem teljes egészében az idei számokra épül, míg a BKV üzleti terve törvény szerint is május 31-ig szól. Tehát nemcsak januárban, de májusban sem kell senkinek sem leszállnia a szentendrei HÉV-ről Békásmegyeren, vagy a Budaörsi buszról a Sasadi útnál, az „ki van fizetve”. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kormánynak egy csettintésbe kerül egy-egy törvénymódosítás, mint ahogy a Fővárosi Közgyűlés is rendkívüli ülést tart, ha éppen a Fidesz politikai érdekei úgy kívánják.

A BKV-ról szóló polémia januárban folytatódik, és úgy tűnik, a helyzet pontosabb megértéséhez egy Shakespeare-összes azért mégiscsak útmutató lehet. Mert igaza van annak, aki azt mondja, most már ne „nyolcévezzen” senki, hiszen hatodik éve már „ezek” vannak itt. Az sem téved túl sokat, aki körbebuszozza, -villamosozza, -metrózza Budapestet, és megállapítja: az utasok számára nem drágult, de színvonalában kétségtelenül javult a főváros tömegközlekedése. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a BKV működtetésének kérdése ma is ugyanúgy Budapest legfőbb problémája, mint tíz évvel ezelőtt.

Akkoriban Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester „zsarolgatta” az MSZP-s Gyurcsány Ferenc vezette kormányt a feneketlen zsákként százmilliárdokat elnyelő BKV csődjével, ami aztán persze soha nem következett be. Olyannyira nem jutottak csődbe, hogy később a hírhedt Hagyó-korszakban, amikor „talicskával hordták ki a közpénzt” a fővárosi cégekből, a városvezetés finanszírozta a buszosok sztrájkját. A vele egyszínű balliberális kormány pedig úgy segített a BKV-n, ahogy szokott: a hiányt az utasokkal fizettették meg.

Öt éve látszólag minden megváltozott, a fideszes kabinet évről évre foltozgatta a BKV hiányát, átvállalta a főváros és cége örökölt adósságát. Tarlós István még idén novemberben is úgy jellemezte az Orbán-kabinettel való kapcsolatát, hogy „egy csapatban focizunk”. Akkor miért is nem érdeke a kormánynak Budapest, a „nemzet fővárosa” sikere?

Épeszű ember nem hiheti, hogy az államnak ne lenne évi 30 milliárdja a BKV hosszú távú finanszírozására. Annál is kevésbé, mert a kormányfő 2013. március 8-án, a főpolgármesterrel kötött „Budapest 21” megállapodásban az ellenkezőjét vállalta, 2013. május 20-i határidővel. A két és fél éves késés még hagyján. A kormány az önkormányzatok 2012-es megújításakor kétharmados többsége ellenére megrettent a főváros közigazgatási szerepének rendezésétől. Most látván a helyzet tarthatatlanságát, félő, hogy inkább hagyják összeomlani a rendszert. Nem nagyon, csak egy kicsit. Épp annyira, hogy hivatkozási alap legyen a teljes átszervezéshez, ami nem csupán a kerületek megszüntetésével, összevonásával, de jelenlegi formájában a fővárosi önkormányzat felszámolásával is járhat.