„Magyarország büszke lehet arra, hogy ilyen barátai vannak” – mondta Áder János az alapítvány egyik korábbi eseményén. A jelek szerint a Magyar Nemzet újságírójaként én nem tartozom ebbe a körbe.
Persze lapunk munkatársai gyakorta szembesülnek azzal, hogy bizonyos hivatalok és minisztériumok nem válaszolnak érdemben a megkereséseinkre.
Áder kijelentésekor még nem is sejthette, hogy később egy őt „támadó” amerikás magyar is e barátok közé kerül – már önmagában az is meglepő, hogy az utóbbi időben magát kormányellenes hangulatú akciókkal észrevétető amerikás magyart kitüntetik. Lipták Béla professzor úr ráadásul láthatóan nem a jelenkori magyar „politikai kultúrából”, a kormánytól való mindent átható félelem légköréből érkezik a Vigadóba. A Magyar Lobbi azon tagjainak, akik ellátogatnak a díjátadóra, azt írta, ha úgy gondolják, hogy hasznos lehet, vigyék magukkal a Paks II.-vel kapcsolatos felhívásukat, és népszerűsítsék a népszavazást kérő internetes aláírási ívüket is.
Cikkünk megjelenését követően a Magyarország Barátai Alapítvány egyik munkatársa közölte lapunkkal, a rendezvény valóban nem sajtónyilvános, a kormányzati szócső Magyar Idők munkatársait sem engedik be. Mint írta, a résztvevők eme találkozásokat belső eseményként kívánják kezelni, saját orgánumaikon (Hungary Today, és a belsős Friends of Hungary), lesz beszámoló a történtekről.
