Újabb parlamenti bohózat lesz a Stop Soros törvényjavaslatból

Az a valószínű, hogy nem fogja elfogadni az Országgyűlés, de lehet majd teli szájjal hazaárulózni az ellenzéki pártokat.

Már most, a törvényjavaslat teljes szövegének benyújtása előtt borítékolható, hogy mi lesz a kormánypártok által szorgalmazott „Stop Soros” törvény sorsa: nem lesz belőle semmi, mert nem fogja elfogadni az Országgyűlés, ellenben lehet majd teli szájjal hazaárulózni az ellenzéki pártokat, és ez ki is tart majd április 8-ig. Ki van ez találva! 

A „Stop Soros” története idén január 17-én kezdődött, amikor Pintér Sándor belügyminiszter beharangozta – nyilván nem függetlenül attól, hogy híre ment, minden szigor és kormányzati plakátkampány ellenére is vannak elismert menekültek és befogadottak az országban –, hogy törvénnyel kell fellépni az illegális migrációt támogató szervezetek ellen. 

A következő lépések is szépen meg voltak komponálva: jött a miniszterelnöki rádióinterjú, amelyben olyan gyönyörű fordulatok voltak, mint hogy a törvény elfogadása után mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja-e vagy folytatja az illegális migráció szervezését. Még aznap beindult a legújabb médiakampány, nehogy valaki kimaradjon a rettegésből. 

A törvényjavaslat első verziója hamar elkészült, és elég ijesztő lett, már ha az ember komolyan veszi, és – ha hihetünk Tuzson Bence kommunikációért felelős államtitkárnak – több százan véleményezték, és javasolták, hogy legyen még szigorúbb az úgymond „illegális migrációt segítő” vagy „bevándorlásszervező” civil szervezetekkel szemben, és ne elégedjen meg a kormány a regisztrációjukkal és forrásaik 25 százalékának elvételével.

Ha a nép kér, a kormány teljesíti. Kedden be is jelentették, hogy a törvénycsomag szigorított formában kerül az Országgyűlés elé – már azt is tudjuk, hogy a jövő héten, február 19-én. Már nem elégszenek meg a regisztrációval, hanem engedélyhez kötnék a továbbra is megfoghatatlan „migrációszervezést”. És ahhoz, hogy a Belügyminisztérium ki tudja adni az engedélyeket, módosítani kell a nemzetbiztonsági törvényt is. Na, itt van a lényeg, innen látszik, hogy kamu az egész.

A nemzetbiztonsági törvény ugyanis kétharmados többséget igényel, amivel a Fidesz–KDNP jelenleg nem rendelkezik. Azonnal meg is érkezett a Fidesz közleménye, amelyben a „Stop Soros” támogatására szólították fel az ellenzéki pártokat, mert „ érvényesíteni kell a magyar emberek elsöprő többségének akaratát”. Ismerős a helyzet, ugye? 2016 őszén is ez történt, amikor a kvótanépszavazás után a hetedik alaptörvény-módosításhoz kellett volna ellenzéki támogatás, de a kormánypártok nem kapták meg.

Ahogy 2016-ban, valószínűleg most is az amúgy bevándorlásellenes Jobbik kapja majd a legtöbbet, hogy szavazza meg a törvénymódosítást. Feltételezhető, hogy Vona Gábor pártja ugyanúgy, ahogy akkor, szab majd valami olyan feltételt, amit a Fidesz nem akar teljesíteni, így el fog bukni a javaslat – hacsak az ellenzéki pártok egyes képviselői nem betegednek le hirtelen. Mi lesz a fideszes reakció? A lehető legmagasabbra csavarják a propaganda hangerejét, jön majd a hazaárulózás, állítólagos kerítésbontás és a többi.

Ez ma a legvalószínűbb forgatókönyv, érdemes ennek megfelelően kezelni bármilyen hírt, amit a „Stop Soros” törvényjavaslatról olvasunk vagy hallunk. Van persze egy olyan lehetőség is, hogy a plakáttörvényhez hasonlóan, kétharmad nélkül megszavaznak valamit, amivel ismét nyilvánvalóan és durván megsértik a saját maguk által írt alaptörvényt. Ennek csak azért kisebb az esélye, mert nem áll érdekükben: ezzel védekezésre kényszerülnének ahelyett, hogy ők játszanák az ellenzék ellenzékének kényelmes szerepét.