A hibrid háborúk korában nem elég kávéházak elkerülésére figyelmeztetni

Az elmúlt hetekben az európai médián keresztülfutott egy szenzációként tálalt hír. A szalagcímek szerint az Európai Unió fővárosát elárasztották a kémek.

Fotó: 123RF

Az elmúlt hetekben az európai médián keresztülfutott egy szenzációként tálalt hír. A szalagcímek szerint az Európai Unió fővárosát elárasztották a kémek.

Az EU külügyi szolgálata (EEAS) belbiztonsági részlegének becslése szerint mintegy kétszáz orosz és kétszázötven kínai kém dolgozik Brüsszelben. A jelentés szerint főként országaik nagykövetségein és kereskedelmi kirendeltségein vannak státusban. Magyarul arról van szó, hogy azokat a diplomatabeosztásokat adták össze, amelyekben feltételezhetően orosz és kínai hírszerzők dolgozhatnak. Mi ebben a szenzáció? Semmi.

A nyílt információgyűjtés és a diplomáciai hírszerzés bevett gyakorlat, elfogadott a nemzetközi kapcsolatok terén. Az pedig igazán mosolyra fakasztó ebben a hírben, hogy az EU elhárításának állítólagos szakemberei ezzel a veszéllyel szemben azt tudják tanácsolni, hogy diplomatáik kerüljék az Európai Bizottság központi épülete mellett lévő egyik kávéház és egy étterem látogatását. Ezzel azt érték el, hogy a két vendéglátóhely forgalma jelentősen csökkent, a mellettük lévőké pedig fellendült.

Szögezzük le, hogy ezt a hírt olvasva a komoly államok profi titkosszolgálatainak szakemberei elmosolyodnak, elégedetten hátradőlnek a székükben és isznak egy jó kávét. Mert ha az EU ennyit tud az ellenérdekelt titkosszolgálatok tevékenységéről, akkor nincs miért aggódniuk. Az Európai Unió, melynek vezetői szeretnének úgy tekinteni magukra, mint egy világhatalom vezetőire, ismét bemutatták naivitásukat – vagy inkább alkalmatlanságukat. Ehhez még egy történet: Vlagyimir Putyin elnök legbelső bizalmi köréhez tartozik Dimitrij Peszkov, aki már tizenkilenc éve az elnök szóvivője.

A napokban azon háborodtak fel az Európai Parlamentben (EP), hogy Peszkov lánya gyakornoki állást kapott Strasbourgban, ahol munkája során akár bizalmas információkhoz is hozzáférhet. Feltehetjük a kérdést: ki ellenőrizte a jelöltet és hagyta jóvá a féléves megbízást? Szerintem a hír hallatán már hangosan kacagnak a profi titkosszolgák. Illetve az állásukat kezdik félteni, hiszen az EU elleni hírszerzés során nincs is szükség igazi szakemberekre.

De a tréfát félretéve, ezek az esetek pontosan megmutatják, hogy az unió jelenlegi vezetése, struktúrája tökéletesen alkalmatlan a valódi nagyhatalmi játékosokkal szemben.

A profi titkosszolgálatok mélyen fedett ügynökei hosszú évek, akár évtizedek során épülnek be a célország államigazgatásába, gazdasági szervezeteibe, hadseregébe. Azt már sokszor elmondtuk, hogy az unió vonzó célpont. Gazdag és gyenge. Vonzó a radikális iszlamista terrorszervezeteknek, a multinacionális érdekcsoportoknak és a nagyhatalmaknak is. Ha másért nem, hát azért, hogy kiiktassák mint lehetséges riválist.

Napjaink hibrid háborújában a frontvonalak felismerése, a valódi ellenség azonosítása sem könnyű feladat. Annak elhárítása még nehezebb. A hagyományosan erős és aktív orosz titkosszolgálatok mellett Kína is egyre jelentősebb szerepet játszik az illegális hírszerzés világában. Egyrészt a technikai hírszerzés területén, ahol a kínai mobiltelefonok hihetetlenül gyors fejlődése mellett a Huawei óriásvállalat hálózati rendszerében elrejtett kémszoftverek veszélyeire figyelmeztetett az Egyesült Államok külügyminisztere. A nyilvánvaló üzleti érdekek mellett nem szabad megkérdőjelezni a helyzet komolyságát. Mert minden high-tech eszköz magában hordozza a lehetőséget, amit a hírszerző szolgálatok igyekeznek is kihasználni.

Emellett Kína már a humán hírszerzés területén is egyre aktívabbá válik. A közelmúltban francia titkosszolgálati tiszteket és német politikusok tanácsadóit igyekeztek beszervezni. A brit elhárítás a „szép kínai kémektől” félti diplomatáit. Biztosan tapasztalták a veszélyt, ezért hozták nyilvánosságra.

Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország titkosszolgálatai folyamatos küzdelmet folytatnak egymással. Néhány éve Amerika tucatnyi orosz ügynököt buktatott le, akik hosszú éveken át észrevétlenül tudtak dolgozni. Kína néhány éve közel húsz főből álló, az amerikaiaknak dolgozó ügynöki hálózatot számolt fel.

A lebukott kémek nagy részét kivégezték, néhányat – nyilván az együttműködésre hajlandókat – bebörtönözték. A hálózat drasztikus felszámolása egyben üzenet is volt a saját állampolgárainak: így jár mindenki, aki hazája ellen dolgozik.

De ne higgyük, hogy az aktív hírszerző munka csak a nagyhatalmak sajátja. Régóta ismeretes, hogy Izrael titkosszolgálatai milyen kiemelt szerepet játszanak az ország külső és belső biztonságának garantálásában. Adott esetben még legfontosabb szövetségesük, az Egyesült Államok ellen is folytatnak hírszerző munkát, ha országuk érdeke úgy kívánja.

2013-ban egy sikeres hollywoodi producer jelentette be az izraeli televízióban, hogy az 1960-as évektől közel húsz évig kémkedett Izraelnek. 2015-ben harminc év (!) börtön után került szabadlábra Jonathan Pollard, aki szintén Izraelnek kémkedett. Szabadulása után még öt évre megtiltották, hogy elhagyja az Államok területét, mert személye kockázatot jelent.

Persze ez is üzenet, hogy ilyen elbánásra számíthat az, aki Amerika ellen kémkedik. Ehhez képest az Európai Unió két vendéglátóhely látogatását nem javasolja a diplomatáinak.

Akkor lehet majd erős Európáról beszélni, ha legalább önmagát komolyan veszi. Ellenkező esetben olyan sóhivatalok kezdenek el rengeteg pénzért osztódással szaporodni, mint a Frontex, amely határvédelem helyett a legális migrációt támogatná vagy az EEAS belbiztonsági szervezte, amely diplomata státusú feltételezett hírszerzőket igyekszik megszámolni.

Ebben a munkában Magyarországnak is vannak még tennivalói. A jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla 2014-ben kirobbant ügyét a mai napig nem sikerült megnyugtatóan lezárni.

Több mint négy év után is zavartalanul járhatja a brüsszeli kávézókat az állítólagos orosz ügynök. Azt gondolom, hogy egy ilyen súlyú ügy lezáratlansága rossz üzenetet hordoz. Ha idegen országnak kémkedett, azért, ha ártatlan, akkor azért.

A hibrid háborúk korszakában a kémkedés, a hazaárulás még nehezebben felismerhető, bizonyítható, mint korábban. De a károkozás hatványozott lehet. Valószínűleg a probléma kezeléséhez nem elég kávéházak elkerülésére figyelmeztetni.

A szerző titkosszolgálati szakértő