Információ: a modern kor oxigénje

Az életünk digitalizációja sosem látott mértékben könnyíti meg a mindennapokat. De minél egyszerűbb valami, annál több biztonsági kockázatot rejt magában.

A pilótajáték lényege az volt, hogy a befizetők a számítógépük tárhelyét adták bérbe Fotó: 123RF

Jó pár évvel ezelőtt, családi társasjátékozás alkalmával figyeltem meg, hogy már a kicsi gyerekek is – még ha nem is tudatosan – tökéletesen értik a kockázat fogalmát. Tisztában vannak azzal, hogy a nehezen tervezhető, nem látható külső körülmények egy pillanat alatt átrajzolhatják a táblát. Egy rosszul perdülő dobókocka, egy balszerencsekártya, és az előnyből rögtön hátrány lehet. Megértették, hogy egy kocka eldobásának hat lehetséges kimenetele, azaz hat lehetséges következménye lehet.

Ez az élményem eszembe jutott akkor is, amikor az értékpapírpiacon dolgoztam. Azt kívántam, bárcsak mindössze hat lehetséges kimenetellel kellene kalkulálni egy-egy tranzakció előtt. Ilyen az élet, sosem tudhatjuk pontosan, mit hoz a holnap. De egy dolgot tehetünk: megérthetjük a kockázatokat. És ha értjük azokat, kalkulálhatunk is velük. Mindez nem csak a brókerek szempontjából fontos. Mindenkit egyformán és ugyanúgy érint, legyen szó egy banki kockázatkezelőről, egy szakpolitikai döntéshozóról, egy hitelfelvevőről vagy épp egy befektetőről. Ha értjük a kockázatokat, jobb döntéseket hozhatunk.

Ronald Reagan páratlan előrelátással fogalmazta meg, hogy az információ a modern kor oxigénje. Ahogy a szervezetünk is jobban teljesít oxigéndús körülmények között, úgy információgazdag környezetben jobb döntéseket hozhatunk. És bár sok információ vesz körül minket, bennem hosszú idő óta volt egy hiányérzet, hiszen nem voltak tendenciaszerű vizsgálatok a háztartások fizetőképességére vonatkozóan. Ezért hoztuk létre az Intrum fizetőképességi indexet, amely betekintést enged a lakosság fizetőképességének alakulásába 2010-től kezdve napjainkig, illetve a közeljövőre vonatkozóan.

Az adatokból pontosan kirajzolódik, hogy a 2010 után meghozott intézkedések hogyan erősítették meg a magyar lakosság pénzügyi helyzetét. Empirikus bizonyítékot szolgáltatott arra, amit eddig csak éreztünk: a háztartások jövedelmének emelkedésével együtt a lakossági fizetőképesség is erősödött. Első olvasatra nem tűnik jelentős megállapításnak, hiszen alapvető közgazdaságtani összefüggésre mutat rá. Nem is csak ennek a feltevésnek az igazolására jó az index, hanem arra, hogy magabiztos prognózisokat tegyünk a várható folyamatokkal kapcsolatban. A tendenciák egyértelműek, az adatok alapján középtávon tovább javulhat a háztartások fizetőképessége.

Ennek pedig számos következménye van. Egyrészt tisztulhat a bankrendszer azáltal, hogy tovább csökken a késedelmes követelések aránya. A követeléskezelők által kezelt tartozások rendezése is gördülékenyebb lehet, mindennek eredményeképp pedig erősödik a gazdaság stabilitása. A gazdasági növekedésre is jótékony hatással van, hiszen tovább erősödhet a hitelfelvételi hajlandóság is. Mindez összhangban a belső fogyasztás bővülésével stabil alapot nyújt a következő évek gazdasági növekedéséhez. Az Intrum fizetőképességi index legfőbb célja, hogy segítse a lakosság pénzügyi helyzetének jobb megértését, valamint előrejelzést adjon a döntéshozók kezébe. A fizetőképességet számtalan külső faktor alakítja, sok olyan, amelyre semmilyen ráhatásunk nincs. Van egy azonban, amiért sokat tehetünk. Ez pedig a pénzügyi tudatosság erősítése.

Az életünk digitalizációja sosem látott mértékben könnyíti meg a mindennapokat. De minél egyszerűbb valami, annál több biztonsági kockázatot rejt magában – és nem elsősorban informatikai oldalról. Egyre több pénzpiaci szereplő – élükön a Magyar Nemzeti Bankkal – kötelezte el magát a pénzügyi tudatosság erősítése mellett. Hiszen nem lehet elégszer emlékeztetni magunkat: egy társasjátékpartit is könnyen el lehet veszíteni egy-egy meggondolatlan lépéssel. És míg utóbbit könnyen újra lehet kezdeni, az életben ezt sokkal nehezebb megvalósítani.

A szerző közgazdász