Olyan időket élünk, amikor magukat konzervatívnak, kereszténydemokratának valló politikusok is liberális nézőpontból érvelnek és liberális értékeket kérnek számon például Magyarországon.
Az Európai Néppárt számos politikusa is erre példa: a liberális média, valamint a liberális politikusok nyomására támadják a valóban konzervatív magyar kormányt. Sőt mi több, nemrég CDU-s politikusoktól is olvastam olyan nyilatkozatokat, hogy a német kereszténydemokratáknak nem szabad „jobbra fordulniuk”, és inkább a zöldekkel, liberálisokkal kell koalícióképesnek lenniük.
Egyik maradandó személyes élményem, amikor az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetének tagjával beszélgettem, és ő azzal érvelt ellenem a vitában, hogy „liberális nézőpontból” nincs igazam.
Én meg csak néztem, mint borjú az új kapura, hogy most akkor mégsem egy konzervatív párt ifjúsági szervezetének tagjával beszélgetek? Ilyen esetekben mindig elgondolkodom: ezek az emberek miért nevezik magukat konzervatívnak?
Semmi olyan érvet nem tudok felhozni, amely alátámasztaná, hogy maradt bennük akár egy fikarcnyi konzervativizmus is. Támogatják az azonos neműek házasságát, beengedik a bevándorlókat, aláássák a biztonságot szavatoló hadsereget és rendőrséget, és hosszan lehetne még sorolni. Hol vannak a jobboldali értékek?
Az lett a benyomásom, hogy csak én megyek szembe az autópályán, és el is bizonytalanodtam: lehet, hogy a világ visszafordíthatatlanul liberális irányba halad, és aki konzervatív, az legjobb esetben is csak tűrheti ezt? Szerencsére nem így van.
Az elmúlt időszakban számos olvasmányélmény, beszélgetés nyugtatott meg, hogy nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában vannak még olyanok, akik bátran képviselik a konzervatív értékeket, és nem a liberálisok által meghatározott keretek között gondolkodnak.
Az egyik ilyen élmény Yoram Hazony izraeli konzervatív filozófus magyarországi látogatása volt, melynek során egy beszélgetésen találkoztam vele.
Hazonyt röviden úgy lehet jellemezni, hogy bátran konzervatív. Azokat a mondatokat is kimondja, amelyek a liberálisok által uralt nyugati elitben tabunak számítanak.