Válságálló és ütésálló a magyar gazdaság

Kedvezőtlen világgazdasági folyamatok esetén is van a kormánynak manőverezőképessége, akár keresletélénkítő megoldásokat bevezetni is.

Ha mindez nem lett volna elég, akkor az iráni hadsereg hosszú, elhúzódó háborúba keveredett a térség másik olajtermelő országával, Irakkal, aminek a következménye többek közt az lett, hogy 1980 júniusára a nyersolajárak mai áron számítva hordónként 124 dollárra emelkedtek, és pár évre ott is ragadtak. Tehát kevesebb mint egy évtized alatt a nyersolaj ára húsz dollárról 120 dollár fölé szökött hordónként. Mindez együttesen okozta a nyolcvanas évek világméretű stagflációját, ami aztán többek közt a szocialista országok összeomlásához is vezetett.

Miért érdekes ez ma nekünk? Elsősorban azért, mert a Közel-Kelet ismét egy lőporos hordóra emlékeztet, ahol az elmúlt hetekben több, állítólagos ismeretlen tettesek által elkövetett támadás rongált meg olajtermékeket szállító tankhajókat az Iránt az Arab-félszigettől elválasztó Hormuzi-szorosban, amire az olajpiac még csak enyhe, de annál határozottabb áremelkedésekkel reagált. A világméretű stagflációt kiváltó másik elem, vagyis a túlfűtött piacok is éppúgy jelen vannak, mint ahogy a hetvenes-nyolcvanas években is. Akkoriban a második világháborút követő gyors gazdasági növekedés, valamint vietnami háború, most az ingatlanpiaci és a technológiai buborék fűti a gazdaságot.

Amennyiben ezek a tényezők (mint a gazdasági buborékok leeresztése, valamint az olajárak elszabadulása) együttesen robbannak be a gazdaságba, ismételten súlyos és elhúzódó világméretű válságra számíthatunk.

A 2020-as költségvetésben a minisztérium négyszázalékos gazdasági növekedéssel, csaknem nullaszázalékos GDP-arányos hiánnyal, 2,8 százalékos inflációval és az államadósság csökkenésével számolt, ami azt jelenti, hogy kedvezőtlen világgazdasági folyamatok esetén is van a kormánynak manőverezőképessége, akár keresletélénkítő megoldásokat bevezetni is. Érdekes módon a világgazdaság minden rezdülését érzékenyen figyelő The Economist 2019. június 13-i számában már figyelmeztetett erre a veszélyre, de igyekezett a felelősséget Iránra hárítani. Az Egyesült Államok szintén Iránra mutogat. Azonban teljesen mindegy, ki a felelős egy gazdasági világválságért, ha az kitör.

Ami biztos, hogy a mai törékeny világgazdasági rendszer a maga bonyolult és nehezen átlátható összefüggéseivel és az erre ráerősítő, nagyon gyors üzleti reakciókat lehetővé tevő tőzsdei kereskedési rendszerek csak erősíthetik és felgyorsíthatják az ilyen jellegű világgazdasági események bekövetkeztét. Mindezek miatt azt kell gondolnunk, hogy a magyar kormány válságellenes lépeseit, amelyeket Varga Mihály pénzügyminiszter az új költségvetés ismertetésekor bemutatott, valamint a Magyar Állampapír Plusz szuperkötvény-konstrukció, amely szintén a napokban indult el, éppen jókor hirdették meg azért, hogy Magyarország elkerülje a gazdasági válságot.

A szuperállamkötvény előnye éppen az, hogy az államadósságot megtakarítással rendelkező magyarok kezébe igyekszik helyezni. Ennek fő előnye pedig az, hogy ebben az esetben sokkal kisebb az esélye a magyar állam elleni spekulációnak, mint ha az a külföldi nagy megtakarítók kezében lenne. Ezzel el lehet érni, hogy szemben a nyolcvanas évekkel, illetve a legutóbbi nagy, 2008-as válság idején tapasztaltakkal, a költségvetési hiány ne kerüljön olyan nagy spekulánsok kezébe, akik képesek az ország térdre kényszerítésére olyan megszorító intézkedések kierőszakolásával, amelyek legutóbb éppen Görögországot döntötték romba.

A szerző közgazdász