Július közepén a hagyománynak megfelelően az idén is megkezdődik a bíróságokon a nyári szünet. Augusztus végéig csak a legsürgősebb ügyeket intézik el, döntenek például az előzetes letartóztatásról, egyes cégügyekről vagy a sajtóperekről.
A nyár ugyanakkor lehetőséget ad rá, hogy ki-ki átgondolja a saját tennivalóit, tapasztalatait. A kiindulópont ehhez az lehet, hogy az 1869. július 15-én kihirdetett törvény megteremtette a független igazságszolgáltatást Magyarországon. Az akkori jogszabály az ítélkezést végérvényesen különválasztotta a közigazgatástól, és deklarálta, hogy a bíró csak a törvénynek és saját lelkiismeretének van alárendelve. Ennek most éppen 150 éve, a szakemberek számon tartják az évfordulót.
Az évad lezárása előtt a hazai igazságügyben, igazságszolgáltatásban ismét felvetődött néhány, talán már megoldottnak vélt régi kérdés, s ezekre előbb-utóbb válaszolni kell. Ilyen például az: milyen legyen a bíróságok igazgatási rendszere, mikor vezessék be újra az önálló közigazgatási ítélkezést, hogyan alakuljon az európai bíróságok előtt zajló eljárások előkészítése, mi legyen a bírák fizetésével?
Ami a bíróságok igazgatását illeti: eleinte, a rendszerváltozás után az igazságügyi miniszter gondoskodott erről, vagyis az ítélkezés feltételeinek megteremtéséről. Később, az MSZP–SZDSZ-kormány idején úgy gondolták, demokratikusabb rendszer is elképzelhető, s létrehozták az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. A bírósági elnökökből álló testület azonban csakhamar a torzsalkodások, civakodások színtere lett.
Minduntalan azt vizsgálgatták: kinek származik előnye, hátránya az aktuális megoldásokból, a vidék vagy a főváros érdekei érvényesülnek-e erőteljesebben? A helyzet szinte tarthatatlanná vált, új módszert kellett keresni. Így 2012-től az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács lényegében együttesen áll a bírói kar élén és dönt az ítélkezés technikai, személyi feltételeiről.
A korábban tapasztalt viták, viszályok azonban nem szűntek meg, szakmai berkekben időnként szinte érthetetlen ellenségeskedés tapasztalható. Lehetséges, hogy ennek maga a testületi igazgatás modellje az oka. Kérdés persze, hogyan lehetne gördülékenyebbé tenni a működést. Erre csak egy alapos alkotmányos, szakmai elemzés és egy új jogszabály adhatná meg a választ.