Az igazságszolgáltatás szereplőinek ugyanakkor most könnyebbség, hogy a jövő év elejétől valószínűleg nem indul be az önálló közigazgatási bíráskodás. Az Országgyűlés ugyanis a napokban határozatlan időre elhalasztotta a múlt év végén elfogadott törvény hatálybalépését. Hátrány nem ér senkit, hiszen a közigazgatási ítélkezés – az egységes bírósági szervezet részeként – jelenleg is zökkenőmentesen működik.
Hozzátartozik az is, hogy az elmúlt években éppen európai uniós felmérések igazolták, hogy a hazai közigazgatási és munkaügyi bíráskodás késedelem nélkül látja el feladatát. Mindemellett is tudni kell, hogy az önálló közigazgatási ítélkezés különös értéke a magyar jogfejlődésnek, s nagy veszteség, hogy a második világháború után – az igazságszolgáltatás elleni általános támadás időszakában – megszüntették az önállóságát.
A rendszerváltozást követően viszont hosszú időn át nagyon sokan dolgoztak azon, hogy az állam és polgárainak vitái, peres ügyei megfelelő keretek között záruljanak le. Ezek után legalábbis furcsa lenne, ha a történelmi előzmények és a korábbi évek szakmai sikerei ürügyként szolgálhatnának különféle politikai támadásokhoz.
Ha már az uniós elemzéseknél, fejleményeknél tartunk, felvethető az is, miképpen lehetne jobb eredményeket elérni az európai bíróságok előtt Magyarország ellen megindított eljárásokban. Ezek nagyon érzékeny ügyek, gondoljunk akár a kvótaperre vagy a zsebszerződésekkel összefüggő földügyi vitákra. Az idesorolható döntéseket olvasva néha az az ember érzése, hogy az uniós jogalkalmazók nem hallottak a római jogról, az EU szabályai pedig egyenesen kényelmetlenek a számukra.
Mintha megpróbálnának kibújni a paragrafusok alól. Ilyen körülmények közt a meginduló perekben valószínűleg nem elegendő a szolid, szakmai álláspont kifejtése, bármilyen magas színvonalú legyen is az.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!