A mondvacsinált perektől a katonai temetőgyalázáson át Gheorghe Mărdărescu szobrának felállításáig sok-sok jelenség tanúskodik arról, hogy Romániában a magyarság tudatos kiszorítása folyik, a kisebbségi politika célja egyfajta Endlösung, lásd a futballstadionok üzenetét.
Vegyük csak a kolozsvári Mărdărescu-szobor állítását! Nincs indok a Mărdărescu-kultusz felélesztésére. Ez a kultusz már egyszer megszűnt. A marosvásárhelyi báró Jósika Miklós utcát 1920-ban nevezték el Mărdărescuról. 1940-től ismét báró Jósika Miklós lett a neve, majd 1946-ban a báróság lekerült a tábláról: Jósika Miklós. 1948-tól Roza Luxemburg utcaként szerepelt, s 1964-től: Gării névre hallgat. Magyarán: csak a királyi Romániának volt fontos Mărdărescu generális. Mitől került a személye most elő? A 100. évforduló vette elő a lomtárból. Kár volt, mert Mărdărescu-szobrot állítani nekünk, magyaroknak – gúnyosan szólva – talán több okunk van, mint a románoknak. Az általa vezetett román hadsereg fittyet hányt Georges Clemenceau kívánságának és nem vonult vissza az augusztus 2-án elfoglalt állásokig, sőt folytatta Magyarország megszállását és kirablását.
Mărdărescu augusztus 5-én délután – este 22 órai határidővel! – a fegyverszünet fejében követelte az egész hadianyag átadását, ami a magyar állam, illetve hadsereg birtokában van, a teljes hadiipari kapacitás leszerelését és Romániába szállítását. Követelt továbbá egy háromszázezres hadsereghez való felszerelést, a vasúti mozgóanyag ötven százalékát és a járműgyártás eszközeit, kétszáz túra-automobilt és négyszáz teherautót az összes felszereléssel, az állatállomány harminc százalékát, a mezőgazdasági gépek harminc százalékát, húszezer vagon gabonát, tízezer vagon tengerit, ötezer vagon árpát és zabot, minden magyar vízi jármű harminc százalékát, a román hadifoglyok és túszok, valamint a román dezertőrök átadását.
A fentieken felül szerinte a magyar állam köteles eltartani azon román csapatokat, amelyek a Tiszától nyugatra helyezkednek el. A magyar állam köteles továbbá a Tiszától nyugatra lévő román csapatok mozgásához szükséges szenet biztosítani. Kijelentette, hogy a román királyi hadsereg nem fog a Tisza bal partjára visszavonulni, amíg az összes feltételt nem teljesítették.