Gyöngyöspata mézesbödön volt az NGO-k számára

Aki ma elmegy Gyöngyöspatára, az azt látja, hogy az NGO-k és aktivisták tömeges tevékenységének nincs pozitív hozadéka, negatív utóhatásai viszont annál inkább lettek.

Gyöngyöspata, 2020. január 21. Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola elõtt 2020. január 21-én. A Debreceni Ítélõtábla másodfokú ítélete a roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Horváth László, a térség fideszes országgyûlési képviselõje az ezen a napon tartott helyi sajtótájékoztatóján elmondta: az ügyben közvetlenül az érintett családokkal kell folytatni a kártérítésrõl kezdeményezett egyeztetést, mert az ügyben pert kezdeményezõ alapítvány "eljátszotta hitelét, miután eszközként használja pártfogoltjait anyagi haszonszerzés és saját politikai céljainak elérése érdekében". Mindezek figyelembevételével is folytatni kell a megkezdett egyeztetéseket a pénzbeni kártérítés mellõzése, illetve az azt helyettesítõ személyre szabott oktatási lehetõségek elfogadása és biztosítása érdekében. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

És mi lett az eredmény? Aki ma elmegy Gyöngyöspatára, az azt látja, hogy az NGO-k és aktivisták tömeges tevékenységének nincs pozitív hozadéka, negatív utóhatásai viszont annál inkább lettek. Például a gyöngyöspatai iskola ügye, a szegregációs per, amelynek hatására ma már minden roma és nem roma szülő elvitte onnan a gyerekét, aki képes volt rá. Ott csak a komoly problémákkal küzdő, többségében roma származású gyerekek maradtak. Magyarán egy totál szegregált intézményt hagytak maguk után a jogvédők.

Nem abban segítettek a gazdag fővárosi szervezetek, hogy az iskola belső működése megváltozhasson, hogy a problémás gyerekek felzárkóztatására speciális pedagógiai módszerek és többletforrások álljanak rendelkezésre, hanem jogi erőszakkal, azaz a pereskedéssel éltek, aminek következménye borítékolható volt. Logikus módon adódik a kérdés: a Nyílt Társadalom Intézet vajon adott volna-e az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak és a többi civilnek Soros György pénzéből a valós megoldásokra is támogatást, vagy kifejezetten az erőszakos, peres eljárást és a káoszt akarták elősegíteni? Jóhiszemű naivitásról vagy cinikus politikai kavarásról van-e szó?

A válasz helyett írjuk le, hogy milyen helyzet alakult ki 2011-ben Gyöngyöspatán, aztán döntse el mindenki, hogy mi lehetett a motiváció! Röviden úgy foglalható össze az ügy, hogy a szélsőjobboldal és a másik véglet, a balliberális értelmiségi közeg NGO-i présbe fogták az akkor épphogy megalakult Orbán-kormányt. A két szélsőség látszólag egymással harcolt, de mindkettő a kormányra mutogatott, hogy az a hibás. Az egyik a közbiztonság hiányát kifogásolta, a másik a szélsőségek eltűrését. Az egyik a „cigánybűnözők” pártolásával vádolta az állam vezetését, a másik a szélsőséges, neonáci szervezetekkel való rokonszenvezéssel. Mindezt akkor, amikor Magyarország kormánya az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatai között az európai roma stratégián dolgozott.

A 2010-es kormányváltással örökölt súlyos gazdasági és társadalmi bajok, a szociális és etnikai feszültségek így zúdultak egy csapásra az új kormány nyakába, amelyik érthető módon akkor még nem tudott érdemi eredményeket felmutatni. Az akció sajnos sikeres volt, így évekkel később ez is bekerülhetett a Sargentini-jelentés nevű vádiratba, ami a Magyarország elleni eljárás alapja volt. És most a kormányellenes tüntetés szervezői sem voltak mások, mint a hazug Sargentini-jelentés hazai támogatói, a káoszban és a haszontalan pályáztatásokban érdekelt szervezetek.