A turizmus az elmúlt évtizedekben a világ egyik legfontosabb gazdasági ágazatává vált, amely ugyanakkor közismerten az egyik leginkább szennyező tevékenység is, nemcsak a távoli desztinációkba való eljutás során, hanem az úti célon belül történő mozgás esetében is. 2000 után a turizmus teljes (áttételes) részesedése a világ GDP-jéből 10-15 százalék körül alakult.
A turizmus alapvetően több módon is hozzájárul a globális szennyezéshez, úgymint szén-dioxid-kibocsátás a nemzetközi látogatók hosszú távú, főként repülőgépes utaztatása során; a szállodahajók kiemelkedő mértékű környezetszennyezése; a desztináción belüli mozgásokhoz, elsősorban az utazások és a fogyasztáshoz kapcsolódó szennyezések révén; a turizmust kiszolgáló tevékenységekhez kapcsolódó egyéb szennyezések (hűtés, fűtés, mesterséges hó ágyúzása stb.). Tetézi a bajt, hogy emiatt gyakran pótolhatatlan világörökségek mennek tönkre helyrehozhatatlanul.
A turizmus káros hatásai közt az egyik legfontosabb jelenség az úgynevezett túlturizmus vagy over-tourism jelensége, ami azt jelenti, hogy egyes helyeken a külső látogatók olyan létszámot érnek el és olyan mértékben szennyezik a környezetet, ami már az idegenforgalom fennmaradását veszélyezteti. Erre igen jó példa a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest elszennyezése, s noha már többször elhatározták, hogy megtisztítják, de azt eddig különböző okok miatt mindig elhalasztották; vagy az olaszországi Velencét ellepő turistatömegek, akik ellen már belépti díjak szedését, illetve a nagy turistahajók kitiltását tervezik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!