időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

A zöldturizmus léphet a szennyező idegenforgalom helyébe

Árva László-Várhelyi Tamás
2020.05.21. 10:00
A zöldturizmus léphet a szennyező idegenforgalom helyébe

A személyszállító repülőforgalom szinte teljes leállása, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek, fürdők és egyéb turisztikai attrakciók kényszerű bezárása mind súlyosan érintik a turizmusipart. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a turizmust sújtó negatív hatások mellett a jelenlegi válság lehetőséget is kínálhat arra, hogy az ezredforduló után már sem környezetileg, sem társadalmilag nem fenntartható tömegturizmus egy sokkal inkább a helyi, belföldi, esetleg régiós turizmusra koncentráló, környezetbarát, mondjuk így: zöldturizmusnak adja át a helyet.

A súlyos légzőszervi tüneteket és gyakran halált is eredményező koronavírus-járvány Kínából kitörve előbb Japánban, Koreában, valamint Iránban, majd Olaszország északi részén, illetve a vele szomszédos Ausztriában és Svájcban okozott jelentős mértékű megbetegedéseket. Utóbbi két országban ez a síturizmussal is összefüggésbe hozható, és a hazatérő turisták számos országban indíthatták el a fertőzési láncot.

A turizmus és a járványok közt kétirányú a kapcsolat: egyfelől a növekvő turizmus segít a járványok világméretű terjedésé­ben, másfelől a már kialakult járványok drasztikusan lefékezik a turizmust, mivel az emberek nem érzik magukat biztonságban. A turizmus pedig éppen a jó közérzet biztosításáról szól.

Mit lehet várni a turizmus átrendeződésétől a járványt követően? Először is valószínű, hogy a nagy távolságokra történő árumozgás és az utazások száma jelentősen csökkenni fog, hiszen senki sem vágyik arra, hogy távoli helyeken egzotikus betegségek támadják meg vagy csak karanténba kerüljön egy, a mostanihoz hasonló helyzetben. Ez nyilvánvalóan a belföldi turizmus felértékelődését eredményezheti, és hogy ez egy átmeneti, pár hónapos vagy tartósabb, többéves tendencia lesz-e, nagyrészt azon múlik, hogy a nemzeti kormányzatok mennyiben támogatják ezt.

Hazánkban ez a támogatási szándék megvan, de fontos, hogy meg is maradjon. Célszerű lenne egyes fejlesztéseket felgyorsítani: így például évek óta nem született döntés a – Balatont nem számítva – talán a legkedveltebb térség, Eger és vidéke kiemelt turisztikai desztinációvá nyilvánításáról. Igaz, ebben szerepe van a szakmailag téves előkészítésnek: a térséget Mátra–Bükk-desztinációnak kívánták hívni, holott a legfontosabb hívószó Eger, és a vendégek zöme nem túrázni érkezik Egerbe és a környékére. Ugyancsak központi fejlesztésekre lenne szükség a Tisza-tónál, ahol a jobb part jelentős részének minimális infrastruktúrája sincs, de a Balaton-környéki és borvidéki fejlesztéseket is át lehetne gondolni az új helyzetben. Szerencsés körülmény, hogy a főként hazaiakat vonzó aktív turizmus fejlesztései a közelmúltban átgondolt módon már megkezdődtek.

A turizmus az elmúlt évtizedekben a világ egyik legfontosabb gazdasági ágazatává vált, amely ugyanakkor közismerten az egyik leginkább szennyező tevékenység is, nemcsak a távoli desztinációkba való eljutás során, hanem az úti célon belül történő mozgás esetében is. 2000 után a turizmus teljes (áttételes) részesedése a világ GDP-jéből 10-15 százalék körül alakult.

A turizmus alapvetően több módon is hozzájárul a globális szennyezéshez, úgymint szén-dioxid-kibocsátás a nemzetközi látogatók hosszú távú, főként repülőgépes utaztatása során; a szállodahajók kiemelkedő mértékű környezetszennyezése; a desztináción belüli mozgásokhoz, elsősorban az utazások és a fogyasztáshoz kapcsolódó szennyezések révén; a turizmust kiszolgáló tevékenységekhez kapcsolódó egyéb szennyezések (hűtés, fűtés, mesterséges hó ágyúzása stb.). Tetézi a bajt, hogy emiatt gyakran pótolhatatlan világörökségek mennek tönkre helyrehozhatatlanul.

A turizmus káros hatásai közt az egyik legfontosabb jelenség az úgynevezett túlturizmus vagy over-tourism jelensége, ami azt jelenti, hogy egyes helyeken a külső látogatók olyan létszámot érnek el és olyan mértékben szennyezik a környezetet, ami már az idegenforgalom fennmaradását veszélyezteti. Erre igen jó példa a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest elszennyezése, s noha már többször elhatározták, hogy megtisztítják, de azt eddig különböző okok miatt mindig elhalasztották; vagy az olaszországi Velencét ellepő turistatömegek, akik ellen már belépti díjak szedését, illetve a nagy turistahajók kitiltását tervezik.

Hasonlóképpen a rövid, pár napos buliturizmus Európán belül a nagyvárosokban (például Budapesten) okozott eddig már sok esetben a helyi lakosoknak elviselhetetlen helyzetet. Ráadásul ezek a turizmusfajták rendszerint sokkal kevesebb gazdasági hasznot hoznak, mint amennyi kárt okoznak.

Amennyiben lehetségessé válik a belföldi turizmus erősítése a hosszú távú nemzetközi utakkal szemben, illetve erősen csökkenteni lehet a turizmus kiváltotta szennyezéseket, akkor a napjainkban egyre nagyobb valószínűséggel megjelenő járványok járulékos hatása nemcsak a turizmusra, hanem az egész emberiségre hosszabb távon akár kedvező is lehet.

A szerzők: Árva László közgazdász, az ESSCA Budapest nemzetközi üzleti egyetem professzora; Várhelyi Tamás turisztikai szakértő, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.