Az ő nevük bukkan fel újra a mögött a magyar „civil” szervezet mögött, amely nálunk is az abortusztörvény szigorítása ellen kampányol, és a járványidőszakban is odaadóan segíti azokat, akik terhességük megszakítását fontolgatják. A magukat „patriarchátusellenzőknek” nevezők erre a célra ingyenes telefonvonalat is létrehoztak azzal a céllal, hogy felvegyék a harcot olyanok ellen, akik esetleg minősítették az eljárást igénylők döntési szándékát vagy netán bűntudatot próbáltak kelteni bennük. Az oldal alján persze megköszönik a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapott támogatást. Fő az udvariasság, nemde?
Kétségtelen, hogy erre a mérhetetlenül nehéz döntésre kényszerülő nők jogait is védeni kell, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez milyen hátulsó politikai és néhány esetben akár gazdasági indíttatással történik. A gyermekek nem eshetnek áldozatul a patriarchátus elleni harc, abszurd gender- és identitásviták vagy Sorosék európai civilizációs normák és erkölcsök elleni harcának. A magukat cinikusan családtervező, családvédő vagy reproduktív jogokért küzdő szervezeteknek nevező csoportok az egész jogi hadjáratban figyelmen kívül hagyják az élő magzat jogait, egy említésre sem méltó tárgyként kezelik, illetve inkább ignorálják demonstratívan. Azokat pedig, akik az abortusz szigorúbb szabályozását szeretnék látni, elnyomó, patriarchális, bigott reakciósnak bélyegzik meg, akik a gyermeket és magát a családot kizárólag a nők társadalmi ranglétrán való felemelkedését gátló eszközként használják, belekényszerítve őket az archaikus és erkölcstelen „anya” szerepébe.
Szkeptikusan kezelem a nőket haszontárgyként kezelő, fundamentalista középkori felfogású népcsoportok Európába telepítését támogató feminista egyesületek azon aggodalmait, hogy a járványidőszakban egyes konzervatív vagy nemzeti értékeket tisztelő politikusok rátörnek az ő abortuszjogaikra. És igenis hangot adok annak a 30 000 magyar gyermeknek, aki csak az elmúlt évben nem születhetett meg. Tartózkodjunk attól, hogy erkölcsi megítélésben részesítsük azokat, akik ezt a döntést meghozták. De engedtessék meg, hogy most, amikor az emberi élet törékenysége és múlandóságunk ténye meghatározzák mindennapjainkat, hangot adhassunk azoknak, akik az élet ajándékát megkapták. És azoknak is, akik habár megfogantak, kezdődő életüket minden ösztönükkel meg is akarták tartani, míg ezt el nem vették tőlük.
A szerző teológus, publicista
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!