Érdemes megjegyezni a nemzeti összetartozás évében, hogy a trianoni diktátum 35 ezer katonát engedélyezett hazánknak. Ehhez képest 2010-ben alig 24 ezer katona szolgált a magyar honvédségben, fegyverzete pedig alapvetően jobban hasonlított egy múzeumi bemutatóra, mint egy NATO- és uniós tagállaméra. Az akkori kormány csak a missziós képességeket tartotta fontosnak, hogy a NATO felé a minimális kötelezettségeknek eleget tegyünk. A szó igazi értelmében vett „hon” védelmét egyáltalán nem tartották fontosnak. A raktáron lévő fegyverzetet kiárusították vagy felújítva elajándékozták. Ami persze abból a szempontból érthető volt, hogy tartalékosállomány hiányában erre szükség sem volt. De nemcsak a honvédség volt a balliberális kormányok mostohagyereke, hanem a rendőrség és a többi fegyveres szervezet is.
Ehhez képest 2010 óta hatalmasat fordult a világ. Az elmúlt tíz esztendő alatt – az ország teherbíró képességének növekedésével párhuzamosan – jelentősen és folyamatosan emelkedett a rendvédelmi dolgozók illetménye. A műszaki, technikai, informatikai és fegyverzeti modernizáció is öles léptekkel halad. Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormányok alatt történt fejlesztések eredményeként radikálisan csökkent a bűnözés, az ország külső és belső biztonsága jelentősen erősödött. Ez pedig a gazdaság számára is komoly értékké vált, növeli a külföldiek befektetési kedvét, a beutazó turisták számát.
Napjainkra a honvédség létszáma eléri a 38 ezret, míg a tartalékosok száma a nulláról közel kilencezerre nőtt. A Zrínyi 2026 program részeként pedig szisztematikusan folyik a teljes fegyverzet modernizációja is. Mindeközben a koronavírus-járvány miatt kiderült, hogy milyen fontos a vegyvédelmi képesség megléte a honvédségnél. Elég, ha csak a fővárosi idősotthonok fertőtlenítésére, vírusmentesítésére gondolunk.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!