Tévhitek a koronavírusról

Elhangzott olyan állítás is, hogy az orvosokat a WHO kényszeríti rá olyan drasztikus kezelésekre.

Krómer István
2020. 06. 05. 12:00
Budapest, 2020. május 4. Védõfelszerelést viselõ ápoló egy beteg koronavírustesztjével az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs osztályon 2020. május 4-én. Az egészségügyi intézményekbe kerülõkön május 4-tõl a koronavírustesztet minden esetben el kell végezni, ha felvetõdik a fertõzés gyanúja. A tesztet az állami ellátásban a biztosító fizeti, a magánellátásban pedig a magánellátó vagy a beteg. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan, joggal hajmeresztő állítás is elhangzott, hogy a tesztelés leállításával „a koronavírus problémája megszűnne, mert szó sincs új és különleges vírusról”. A hivatkozás az, hogy a tesztek egy része egészséges emberek esetében is pozitív eredményt ad. Az azonban, hogy esetleg fals pozitív teszteredmények is akadhatnak, a valóságban semmilyen érdemi gondot nem okoz, legfeljebb kényelmetlenséget az illetőnek, akinek két hetet karanténban kell töltenie. Enyhe tünetekkor a fertőzöttek nem kerülnek kórházba, már csak kapacitásszűke miatt sem, de nem is szokás kezelni azokat, akiknek a szervezete láthatóan jó eséllyel legyőzi a betegséget. (Ez minden betegségre igaz.) Ellenben ha hagynánk a fertőzöttet az idősek között grasszálni, potenciálisan embereket ölnénk meg. Ezért inkább az óvatosság szükséges.

Leállítani a tesztelést a fejünk homokba dugásával lenne azonos, a vírus olyan szabad terjedését okozná, mint az influenzáé, azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy nincs ellene vakcina, mint az influenza ellen, ami ellen az időseket szisztematikusan oltani igyekeznek. Vagyis a halálozás sokkal nagyobb lenne: becslések szerint minden századik beteg belehal (a felfedezett eseteknek a tizede, mint hazánkban is!), vagyis ha a fele népesség elkapja, akkor Magyarországon minimum ötvenezer halálos áldozat lenne. Ezt akarnánk elkerülni. A „hagyjuk a vírust végigfutni a népességen” módszerrel egyébként először Nagy-Britannia és az Egyesült Államok próbálkozott, de megrettentek a kezdődő tömeges halálozásoktól, és beálltak a sorba – csak addig már tízezerszámra haltak meg, főként az öregotthonok lakói.

Lehet, hogy a vakcina óriási biznisz, de eddig is az volt, mégis így lehetett legyőzni a pestist, a kolerát, a himlőt, a difté­riát, a spanyolnáthát stb. Sajnos azonban még nem tartunk ott, hogy óriási biznisz lenne, egyelőre csak reménykedünk benne, hogy végre fizethetünk idős szüleink s a magunk biztonságáért. S ki ne adná meg ezt az árat?

A szerző újságíró

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.