A világgazdaság ez évi kilátásai nem túl biztatók. Az Európa Tanács tavaszi jelentése az Európai Unió gazdaságának 7,4 százalékos visszaesését vetíti előre, az IMF áprilisi raportja világszinten háromszázalékos, a 2008-as pénzügyi válság okozta csökkenést meghaladó regressziót jósol. Az optimistább prognózisok alapján, a vírus visszaszorulásával és a korlátozások megszűnésével jövőre azonban akár hatszázalékos gazdasági növekedés is várhat ránk. A zuhanás emelkedésbe fordításához közös erőfeszítéseket kell tennünk, mert az egyes országok gazdaságának saját utas újraindítása túl nagy kihívás lehet. A folyamatos Európai Unió-szintű tárgyalások mellett szükséges az eltérő regionális szükségletek mentén is áttekinteni a cselekvés lehetőségeit.
A koronavírus terjedése okozta krízis előtt Európa leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger közé eső terület volt. Az utolsó öt év GDP-növekedése itt átlagosan 3,5 százalék, ami az Európai Unió 2,1 százalékos értékével összevetve jelentős különbség. Az IMF előrejelzése szerint ez a trend a térség magas fejlődési potenciáljára támaszkodva folytatódik, és most van itt a legkedvezőbb idő, hogy ezt kihasználjuk.
A Három tenger kezdeményezés tizenkét európai uniós tagországot egyesít, tagjai Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Románia, Bulgária, Szlovénia és Horvátország. Az államok közös prioritása az új befektetések bevonzása, a folyamatos gazdasági növekedés és az energiabiztonság.
2016 óta a Három tenger kezdeményezés formájában van ehhez közös platformunk. A kezdeményezést eddig a tizenkét ország éves rendszerességgel találkozó elnökei vezették. A következő csúcstalálkozónak októberben Észtország ad otthont. A kezdeményezés országai azonban ráébredtek, hogy a kézzelfogható eredmények eléréséhez inkább a végrehajtó hatalmak közötti együttműködés szükséges. Június végén Észtország rendezte az első Három tenger kezdeményezés külügyminiszteri találkozóját, ahol egyetértésre jutottak abban, hogy elérkezett az idő kormányszinten foglalkozni a térség közös érdekeinek megvalósításával. A találkozón az észt külügyminiszter, Urmas Reinsalu is hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés kormányai szerepének növelése az infrastrukturális és kommunikációs fejlődés hiányosságainak áthidalásában és a gazdasági növekedés újraindításában feltétlenül szükséges.