Minden jel arra mutat, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) az utolsókat rúgja – egymásba és másokba. A hírek szerint a párton belül megkezdődtek a leszámolások, fegyelmi eljárások követik egymást. De ennél is sokatmondóbb az az információ, hogy
mintegy hetven alapszervezet szűnt meg az idén, mert egész egyszerűen a tagok elhagyták a pártot. Ezen túl mintegy kilenc megyében fantomizálódott, a valóságban nem működő alapszervezetekre találtak.
Ezek a folyamatok a karizmatikus vezetőnek aligha nevezhető Tóth Bertalan elnöksége idején erősödtek fel. Jól látható, hogy Tóth le akar számolni a párton belüli ellenfeleivel, lehetséges konkurenciájával. Csak azok a vezetők maradhatnak az MSZP-ben, akik egy az egyben elfogadják az elnök „irányvonalát” (ez itt egy kicsit túlzó fogalom), mint például Kunhalmi Ágnes, Korózs Lajos, Ujhelyi István, míg Szanyi Tibornak, Mesterházy Attilának és másoknak menniük kellett vagy menniük kell, mert nem álltak/állnak be a sorba. Jó példa, hogy fegyelmi eljárást indítottak azzal a csepeli Dobák István ellen is, aki a párt egyik alapító tagja, ikonikus alakja volt. Dobák így írt erről: „Előre megfontolt szándékkal átverték az MSZP tagságát, semmibe vették az MSZP alapszabályát, az szmsz-t, írott és az íratlan emberi, erkölcsi szabályait. Őszintén kell beszélni, mert már nincs több időnk, elfogytunk, sokan a DK-ba menekültek, sok kiemelkedő személyiségünk, tagunk, felmérve a helyzetet, kilépett. Rengeteg szimpatizáns csalódott bennünk! A saját »vezetőink« számolnak fel bennünket?”
Valóban: mi lehet a célja Tóth Bertalannak és társainak? Megítélésem szerint egyértelmű: a 2022-es választások után beolvadni a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK-ba.
Belátták, hogy nekik nagyjából végük, belátták, hogy Gyurcsánynál van pénz, paripa, fegyver, s mint jellegzetes megélhetési politikusok, abban reménykednek, hogy néhány morzsát azért nekik is odadob az őszödi hazudozó. Ma már ennyi és nem több az MSZP.
De így, az MSZP utolsó, dicstelen óráiban érdemes visszatérni még egyszer a kezdetekre, annak belátásául: az MSZP úgy fejezi be pályafutását, ahogyan elkezdte, dicstelenül és hazug, csalárd módon.
A mai napig úgy tartja nyilván a közvélemény, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én jött létre, miután az MSZMP XIV. kongresszusa, mely október 6–9. között zajlott, ezen a napon állást foglalt a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról.
Hála azonban a kiváló újságíró és filmrendező, Dézsy Zoltán kitartó kutatásainak, ezt a kitételt cáfolni kell, az akkor érvényben lévő, még nem párttörvény, hanem egyesülési törvény alapján pártot ugyanis csak magánszemélyek – legalább tíz ember – alakíthat, tehát az MSZMP kongresszusa nem alapíthatott pártot. Az MSZP alapító kérelmét később, november 16-án 28 magánszemély nyújtotta be a bíróságra, Vastagh Pál aláírásával, több, súlyos jogszabályi hiányossággal. Ennek ellenére a pártot a bíróság rendkívüli gyorsasággal, november 21-én már nyilvántartásba is vette.