Elgyengíteni, káoszba fullasztani

Aki most Európai Egyesült Államokat vizionál, az az egész nemzet jövőjét teszi kockára.

Washington, 2020. július 22. A 2020. július 22-én közreadott, és 2019. március 22-én készült képen az amerikai zászló lobog a washingtoni igazságügyi minisztérium épületén. Az amerikai ügyészek a két kínai férfit azzal vádolnak, hogy amerikai, európai és ázsiai vállalatok ellen követtek el számítógépes támadást részben kínai állami megbízásából, részben saját hasznukra. Áldozataik között voltak olyan kutatólaboratóriumok is, amelyek az új típusú koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatos kísérleteket végeznek. MTI/AP/Andrew Harnik Fotó: Andrew Harnik

„Emezek meg az öngyilkosság újliberális válfaját akarják,

akkor nagy egy ország, amikor szétmarja önmagát.”

(Faludy: A hetvennegyedik szonett)

Faludy György 1970-ben New Yorkban vetette papírra ezeket a sorokat. Pont ötven évvel ezelőtt. Az Amerikai Egyesült Államok súlyos válságban van. Mondhatnánk azt, hogy ez az Egyesült Államok belügye, ha nem a világ legerősebb katonai és talán még legerősebb ipari hatalmáról lenne szó. Ráadásul a NATO meghatározó erejeként a II. világháború óta földrészünk biztonságát is szavatolja. Aktív közreműködésével lehetett csak legyőzni a német nácizmust, majd a hidegháború lezárultával a szovjet kommunizmust.

Napjainkban sajnos azt kell látnunk, hogy ez a hatalmas, sikeres, gazdag ország egyre nagyobb bajban van. Látszólag elég volt egy szakszerűtlen, brutális rendőri intézkedés a lavina elindításához. De nem hihetjük azt, hogy George Floyd tragikus halála volt ennek a folyamatnak az elindítója. Ez csak az indok volt, ahogy Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása az I. világháború előtt. Az elmúlt években már egyre több figyelmeztető jelet láthattunk, amelyek rendszerét akkor még nem lehetett egyértelműen beazonosítani.

Ronald Reagan elnök, aki a hidegháborút megnyerte, még a gonosz birodalmának nevezte a Szovjetuniót és a kommunista rendszert a ’80-as években. A 2016-os elnökválasztási kampányban már hajszál híján demokrata elnökjelölt lett az a Bernie Sanders, aki demokratikus szocializmust hirdetett. Nap­jainkban pedig Bill de Blasio, New York polgármestere a Kommunista kiáltványból idézve állt ki az erőszakos tüntetők mellett. Harminc év alatt az Egyesült Államok eljutott oda, hogy trendi dolog Marxot idézni, nyíltan szélsőbaloldali nézetekkel kampányolni.

A válság másik figyelemre méltó jele a hadsereg, a rendőrség fokozatos, és azt kell mondjam, tudatos lejáratása, bomlasztása. Ez oda vezetett, hogy már évtizedes probléma a hadseregben a létszámhiány. Nem tudják megfelelő számú és képességű jelentkezővel feltölteni a soraikat. Márpedig az Egyesült Államok világhatalmi státusának első számú garanciája lassan száz éve a hadsereg. Ma már nem példaértékű a katonai pálya. Amíg választani, sőt legálisan alkoholt fogyasztani csak 21 éves kortól lehet, a hadseregbe már 17 évesen be lehet lépni. Az elmúlt hetek zavargásai pedig tovább nehezítik a fegyveres életpályára toborzást. Akkor, amikor New York városa egymilliárd dollárral csökkenti a rendőrség költségvetését, amikor a rendőrségen dolgozókat szinte kollektíven rasszistának, erőszakosnak bélyegzik, akkor a rendvédelem ellehetetlenítése már nemzetbiztonsági kockázattá válik.

Ezt erősíti az amerikai demokrata elit és a liberális média is, amikor egységesen és tudatosan rohamosztagosnak nevezik a szövetségi kormány által kivezényelt erőket. A megnevezés teljesen tudatos – még ha sok fiatal tüntető nem is tudja –, hogy a német náci párt paramilitáris szervezetének, a Sturmabteilung (SA) egységeit nevezték először rohamosztagnak. A képlet egyszerű, és egyben félelmetes is. A republikánus Donald Trump elnök által a rend helyreállítására kivezényelt szövetségi erők fasiszta rohamosztagok. A demokrácia élharcosai pedig az erőszakos tüntetők. A demokraták által irányított nagyvárosok legyengített, elbizonytalanított és megbélyegzett rendőrei pedig nem mernek intézkedni. A liberális média a szövetségi erőket álltja be bűnbaknak, mondván, az ő fellépésük miatt váltak agresszívvá a békés tüntetések. Máskor pedig egyszerűen elhallgatják a polgárháborús képet mutató városi ütközeteket. Vagy találnak állítólagos szélsőjobboldali provokátorokat, mint Minnesotában a Pokol Angyalai motoros banda egyik tagját. Sőt, ha ez nem lenne elég, akkor még az Árja Cowboyok Testvérisége nevű szervezet tagja is provokátor, aki amerikai muszlim nőket is szokott inzultálni. Kicsit sok a „jóból”. Persze nem zárhatjuk ki, hogy szélsőjobboldali csoportok is akcióba lendülnek. Ám pillanatnyilag az ultraradikális Fekete Párducok fegyveres felvonulásai és nyílt rasszista kinyilatkozásai teszik még megosztottabbá az amerikai társadalmat.

A történteket lehet a közelgő elnökválasztási kampány részeként is vizsgálni. Trump elnököt minden eszközzel, könyörtelenül el akarják távolítani a hatalomból. De ez már messze nem a demokraták és republikánusok küzdelme. Itt már az Egyesült Államok alapértékei körül folyik a harc, sajnos sok esetben a szó valódi értelmében is. Egy sikeres, gazdag és erős birodalom jövője a tét. Az eredménytől függetlenül a novemberi választás után is lesz még Amerika. A kérdés az, hogy milyen formában, milyen értékek mentén. Képes lesz-e a nyugati világ biztonságának garantálására, vagy önmaga belső problémáival lesz elfoglalva a következő időszakban. Továbbra is a problémák megoldója vagy maga a probléma lesz ez a hatalmas ország. A szélsőbaloldali eszmék, az iszlám radikalizmus, az agresszív liberalizmus, a genderideológiák sajnos elérhetik azt, amit eddig egyetlen külső ellenfele sem volt képes. Elgyengíteni, szétzilálni, majd káoszba fullasztani az országot. Ez a hibrid polgárháború végső soron már erről szól.

A katonai, gazdasági és politikai kockázat pedig az egész világ biztonságára közvetlenül hatással van. A feltörekvő, trónkövetelő nagyhatalmak – főként Kína és Oroszország – nyilván minden eszközzel és módszerrel figyeli, elemzi a történéseket. Sajnos súlyos biztonsági kockázatot jelent az Európai Uniónak, ami Amerikában történik. Itt állunk önálló elrettentő katonai erő nélkül, radikális iszlamista inváziótól sújtva, gazdasági és politikai problémákkal küszködve.

Ebben a geostratégiai helyzetben, amikor az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt súlyos kérdésekkel néz szembe, Magyarországnak még inkább törekednie kell a belső stabilitásának, biztonságának a megőrzésére. Figyelmeztető jelként kell tekintenünk az Amerikában történtekre. Aki most több Európát, sőt Európai Egyesült Államokat vizionál, az vagy nem érti az eseményeket, vagy az egész nemzet jövőjét teszi kockára. Magyarország egy stabil, keresztény értékeken alapuló, szabad és erős nemzetek uniójában lehet csak érdekelt. Minden más csupán üres, felelőtlen lázálom. Szurkoljunk, hogy az Egyesült Államok visszataláljon önmagához, alapértékeihez.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai elemzője