Az írásmű különösségét elsősorban abban látjuk megnyilvánulni, hogy a szerző enciklopédikus ismeretek birtoklásának látszatát keltve, nagy könnyedséggel hirdet igazságot a régészet, a nyelvészet, a genetika és úgy általában a történettudomány néhány aktuálisnak vélt kérdésében – anélkül azonban, hogy ezen tudományok egyikéből is komolyabb ismeretekkel vagy képzettséggel rendelkezne.
A széles ívű eszmefuttatás szellemi inspirációja Mende Balázs Gusztáv antropológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének több mint két évtizede díjazás nélküli oktatójának a Magyar Narancsban 2020. augusztus 6-án megjelent, a magyar őstörténeti kutatásokról szóló hosszabb nyilatkozata volt. Franka Tibor ezen az alapon elindulva meglehetősen sok hamis állítást, sőt kifejezetten provokatív gondolatot fogalmazott meg, látszólag hazafiúi hevülettel védve a magyar őstörténetet, leleplezve a múltunk hiteles valósága elleni koncepciózus összeesküvést. A harcos indulattal telített, szigorú hangú írás alapját az Árpád-házi dinasztia archeogenetikai vizsgálatai, illetve az azokból levont különböző történeti következtetések szolgáltatták.
Általában az ELTE BTK Régészettudományi Intézet munkatársai nem szoktak együttesen fellépni, közös akarattal kiállni a szélesebb publikum elé. Az itt dolgozó oktatók, kutatók egyéni munkájuk minőségével, nézeteik sokszínűségével, a tudományos dialógusok folyamatos fenntartásával igyekeznek életben tartani azt a szellemi közeget, amelyben az állandó és szabad véleménycsere alapvető normaként jelenik meg. Ami miatt most mégis kivételt kell tennünk és közös véleményt kell nyilvánítani, az az a tény, hogy Franka Tibor furcsa írásművében háromszor is név szerint említi Bóna Istvánt (1930–2001), egykori professzorunkat, intézeti igazgatónkat. Ezek közül külön kiemelendő az alábbi szöveg: „A Munka Érdemrend arany fokozatával kitüntetett és az Aczél-féle tiltott, támogatott, tűrt tudományos, illetve kulturális emlőkön nevelkedett Bóna István professzor már ötven éve megmondta […]”.