időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Új erdélyi magyar politikai esély

Pataky István
2020.11.10. 09:00
Új erdélyi magyar politikai esély

Harminc éve evidencia, hogy Romániában a magyarkártyát az éppen aktuális román pártérdekek mentén kapják elő. Ennek egy klasszikus példáját követhettük az utóbbi hónapokban, amikor a kormánypárt, az államfő és a parlamentben olykor többséget alkotni képes ellenzék felváltva packázott a magyarokat érzékenyen érintő témákkal. Előbb az „európaiságáért” németországi díjakkal elhalmozott Klaus Johannis elnök vádolta meg a magyarokkal való állítólagos lepaktálásért a szociáldemokratákat, ami, ugye, megbocsáthatatlan bűnnek számít Bukarestben.

Tette mindezt egy olyan kirohanással, amelyben a magyar nyelvet gúnyosan használva sértette meg az erdélyi magyarokat. Ezt követően a Szociáldemokrata Párt (PSD) érezte úgy, hogy elkötelezett szavazói szemében szégyenben marad, ha nem bizonyítja hazafiságát. Patrióta pedig csak az lehet Romániában, aki rúg egyet a magyarokba. Következett tehát a PSD két politikusa által javasolt törvénytervezet a Trianon-napról, azaz a Magyarország feldarabolásáról szóló döntés hivatalos megünnepléséről.

A provokatív jellegű jogszabály körüli adok-kapok pontosan mutatja a bukaresti politika instabilitását, kiszámíthatatlanságát. Ezt a helyzetet tisztázhatják a december 6-i választások utáni új erőviszonyok, amelyek a jelenlegi népszerűségi mutatók alapján egy stabil többség által támogatott koalí­ciót eredményezhetnek a szociáldemokraták egyértelmű ellenzékbe szorításával.

Mi lenne az erdélyi magyar összefogást is képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdeke egy sikeres, azaz az öt százalékot meghaladó eredmény elérése mellett? Elsősorban az, hogy egyetlen párt se szerezzen abszolút többséget a törvényhozásban, de erre nincs is esély. Egy megerősödött Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen megteremtett többség hozná a legelőnyösebb helyzetet az RMDSZ-nek, csakhogy ennek is elenyésző valószínűsége, a PNL népszerűsége folyamatosan csökken.

A legéletszerűbb forgatókönyv szerint többpárti koalíció alakul majd Bukarestben, amelynek része lehet a Momentum román testvérpártja, az USR és/vagy a nyíltan magyarellenes PMP, amennyiben ez utóbbi bekerül a parlamentbe. Miután a PNL és az USR között a várható koa­lícióra lépés ellenére élesednek az ellentétek, a nemzeti liberálisoknak érdekük lehet bevonni az RMDSZ-t is egy majdani kormányzati együttműködésbe az Emmanuel Macron francia elnök romániai zsebpártjaként emlegetett párt befolyásának ellensúlyozására.

A sokak szerint titkosszolgálati háttérrel felvértezett USR ugyanakkor magyar szavazatokra is hajt, tehát érdeke háttérbe szorítani az RMDSZ-t. Ráadásul kiemelt irányvonalat képez az USR-nél, valamint a párttal szövetségben politizáló Dacian Cioloșnál Orbán Viktor kormányának szidalmazása. Alig telik el hét úgy, hogy az egykori technokrata román miniszterelnök ne aggódjon egy sort a magyarországi jogállamért. A Cioloș-féle párt egyik képviselőjének az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló minapi strasbourgi meghallgatáson is a magyar kormányfő jutott az eszébe. Azzal érvelt a javaslat ellen, hogy „Orbán ágendáját” képviseli a kisebbségi jogokkal kapcsolatban.

Az RMDSZ bukaresti mozgástere alapvetően a román pártpolitikai helyzet alakulásán múlik, de a párt döntéseinek elfogadottságán sokat javíthat a meglepően könnyen létrejött megállapodás a két kis erdélyi magyar párt fúziója következtében alapítás előtt álló Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ). Azzal mindkét fél tisztában volt, hogy az erdélyi magyar közvélemény szereti, ha nincs magyar–magyar szembenállás. A párbeszédnek mindig jó a fogadtatása. A megegyezés azonban ennek ellenére erősen kétséges volt. Az EMSZ szavazóinak egy kis része ugyanis vélhetően megegyezés nélkül is az RMDSZ-re szavazott volna december 6-án, az EMSZ-esek nagyobb részének viszont aligha lesz vonzóbb az RMDSZ csak azért, mert két EMSZ-es politikus befutó helyet kapna az RMDSZ-listán. Ráadásul más volt a helyzet négy évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ-nek azért is érdekében állt helyeket adni a Magyar Polgári Pártnak (MPP), mert a már korábban kialakított együttműködéssel tovább mérgesítette az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyát. Most a magyar kormány teljes vállszélességű támogatását élvező RMDSZ-nek nem fűződött feltétlen érdeke egy intézményesített együttműködés kialakításához az EMSZ-szel.

Ilyen előzmények után kifejezetten üdítő lépésnek számított a megegyezés, amellyel mindkét fél rendkívül elégedettnek tűnt. Az is áttörést jelent, hogy miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök több alkalommal is nyilvánvalóvá tette: az általa vezetett alakulat a választások után egy új, stabil jobboldali többség létrejöttében, esetleges koalíciójában érdekelt, az összmagyar megegyezés után már az EMSZ egyik társelnöke is a kormányzati részvételt jelölte meg célként, így eddig példátlan egyetértés van kialakulóban az erdélyi magyar politikai térfélen a bukaresti hatalmi szerepvállalásról. Nem mellékes: a térségbeli együttműködést erősítő jó magyar–román viszonyban érdekelt Orbán-kormánynak sem közömbös, milyen politikai színezetű vezetés irányítja Romániát az elkövetkező években, s abban szerepet tud-e vállalni az új erdélyi magyar egységet is képviselő RMDSZ.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.