Búcsú a recessziótól és az óesztendőtől

A kormány saját forrásból képes biztosítani a válságkezelést, hisz a válság jó állapotban érte magyar gazdaságot.

Budapest, 2016. szeptember 10. Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Bizományosi: Faludi Imre Forrás: MTVA

A 2020-as év sokkolta a világgazdaságot, s miután a magyar gazdaság is szerves része annak, természetesen bennünket is. Egy éve még aligha hittük volna el, hogy akkorát „zakózhat” a globális gazdaság, amire több mint egy évtizede nem volt példa. Mégis más ez a krízis, mint anno. Világgazdasági pénzbőség, alacsony kamatok, növekvő gazdaságok – ez volt a bázisa 2020-nak, ugyanakkor mindenki padlót fogott. Emberöltők óta nem fordult elő ilyen egészségügyi helyzet, és hiába a magas technológiai, orvos- és kutatóipari fejlettségi szint, pár hónap alatt – miként azt remélni lehetett kora tavasszal – nem sikerült úrrá lenni a járványügyi helyzeten, sőt a második hullám még inkább tarolt. A világ fejlett gazdaságaiban – nekünk természetesen Európa és az Egyesült Államok számít – gazdaságélénkítő csomagokkal igyekeztek segíteni a hirtelen bedőlő, fontos gazdasági ágazatokat mélybe taszító helyzeten.

Bár a pontos számokat még nem ismerhetjük, valószínűleg az óév negatív gazdasági teljesítménye gazdaságtörténeti szempontból „dobogós” lesz, de legalábbis az elmúlt száz esztendő kiemelkedően lesújtó produkciója.

Ha azt nézzük, hogy ebben a helyzetben – másokhoz képest – mit tett a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank, szégyenkezésre semmi ok, sőt a magunk erejéhez mérten többet is, mint várni lehetett. Itt most kevés a hely arra, hogy minden intézkedést bemutassak, ám érdemes felidézni azt a tényt, hogy az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a magyar GDP 28 (!) százalékát is elérhette 2020-ban a költségvetési „fűtés” mértéke. Bár a kormány kritikusai azzal illetik a gazdaságpolitikai intézkedéseket, hogy azok túl kevesek és nem elegendők a visszapattanáshoz, amennyiben összevetjük rendszerszinten a döntéseket, a hazai állami és pozitív értelemben vett beavatkozások Európában is kiemelkedők.

A kormány oda célzott intézkedéseivel, ahova kellett: azokra az ágazatokra koncentrált, amelyek rögtön elvéreztek, és a jövő intézkedései is azt szolgálják, hogy mielőbb felépüljenek a nehéz helyzetben lévő szektorok. Ezt szolgálják az állami tulajdonban lévő bankok kedvezményes hitelei, a jegybanki projektek és természetesen a hitelmoratórium is, valamint az elmúlt napokban meghozott intézkedések, hogy csak a javát említsük. Természetesen a világ pénze kevés volna mindenre, és az állam nem lehet a mindenható piac kiváltója, mégis lehet okunk a bizakodásra.

Egy fontos ágazatot emelek ki, amely a legmeghatározóbb: a friss számok alapján Magyarország ipari teljesítménye beérte, sőt egy kicsit meg is haladta a 2019-es esztendő volumenét. Idetartozik, hogy a következő egy évben a hazánkban működő német cégek hatvan százaléka számít üzleti helyzetének javulására, a vállalkozások fele pedig úgy véli, árbevételük jövőre eléri a válság kitörését megelőző szintet. S a magyar gazdaság iránti bizalmat jelzik azok a beruházások, amelyeket a járvány ellenére megkezdtek, illetve folytatnak a német vállalatok. Hogy ne beszéljek rébuszokban: a BMW debreceni új üzeme, az Audi győri napelemparkja, a FAKT AG beze­nyei feldolgozó-logisztikai központja, az Aldi pécsi szolgáltatóközpontja, a Schaeffler-csoport szombathelyi új üzeme, a Lidl ecseri központja, a Continental veszprémi tesztpályájája, valamint a Güntner-Tata és a Sick kunszigeti fejlesztése a bizalom mellett azt a tényt erősíti, hogy van lendület a magyar gazdaságban. Természetesen minden azon múlik, hogy mikorra keveredünk ki a járványból.

S van még itt egy fontos apróság is: akkor, amikor a kormánnyal nem szimpatizáló szakértők még több pénzt várnak el az államtól, megfeledkeznek arról, hogy a hiányt és az államadósságot bizony vissza kell hozni normális szintre, nyakló nélkül nem lehet költekezni. Ebből a szempontból pedig megnyugtató, hogy a fontos, befolyásos nemzetközi szervezetek 2021-es prognózisai nagyjából megegyeznek a kormány és a jegybank várakozásaival.

De mire is számíthatunk? Nos, a magyar gazdaság egy bázisugrással a következő évben visszatérhet a négyszázalékos növekedési szinthez, amelynek hátterében a beruházások állnak, így a munkahelyek is szép lassan visszaépülhetnek. Nota bene: nekünk, magyaroknak hatalmas áldozattal járt és jár a krízis, amire senki sem lehetett felkészülve.

A lényegre érdemes végezetül visszatérni: a magyar GDP mintegy 28 százalékát teszi ki a gazdaságvédelmi akciótervben mozgósított összeg, amely a koronavírus-járvány hatásait hivatott enyhíteni és a pandémia utáni helyzetre való felkészülést kívánja segíteni. S miközben a többletkiadások és a költségvetési bevételek terhére nyújtott kedvezmények nem hagyják érintetlenül a költségvetés egészét sem, a mostani válság a 2008-asnál jobb állapotban érte a magyar gazdaságot. Ennek köszönhető, hogy a kormány saját forrásból tudja biztosítani a válságkezelés fedezetét. Ezzel együtt búcsúzunk az óesztendőtől, de a recessziótól is! Soha rosszabbat egy jó ideig!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese