A szerb és horvát háborús behívók elől ötvenezernél több magyar menekült-települt külföldre. A délszláv testvérháborúban közel ezer besorozott magyar fiú vesztette életét. Danyi Zoltán költő, regényíró (A dögeltakarító, Magvető, 2015) túlélte. Ő behívottként huszonegy évesen zuhant a népirtásos események árjába. Évek múltán kérdezi magától, tőlünk: „A háború nem fosztja-e meg a túlélőket az élettől, illetve eltakaríthatók-e a belső halálnyomok?!” Még a XXI. század elején is mi mindent kellett újvidéki ismerősömnek és sorstársainak át- és túlélnie!
A 2020-as szerbiai általános választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség minden szinten megduplázta a képviselői számát. A megfélemlített etnikum kezdi felemelni fejét.
Eszembe ötlenek a Hérodotosznál olvasottak. Periandrosz, Korinthosz ifjú türannosza tanácsot kérő követet küld Milétosz nagy tekintélyű urához, miként kormányozhatná legjobban a várost. Thraszübulosz kisétál a követtel a Milétoszt övező gabonaföldekre. Egyre csak a követ tengeri útja felől érdeklődik, bölcs tanács nélkül. Korinthoszban Periandrosz alig várja a követet az üzenettel. A követ elmondja, semmit sem hozott. Szerinte Thraszübulosz nem bölcs, hanem egy eszelős valaki. Példaként említi: „Beszélgetésünk közben, ha olyan kalászt látott, amely kimagaslott a többi közül, botjával lecsapdosta.” Periandrosz azonnal felfogta az üzenetet, s attól fogva minden olyan korinthoszi polgárral végzett, aki uralmára a legcsekélyebb veszélyt jelenthette.
Remélem, Józsefnek Újvidéken eztán csak a pandémia veszélyével kell szembenéznie. A karantén nem neki való. József, ha olykor le is hajtja, mindmáig újra és újra felemeli a fejét.
A szerző nyugalmazott rádiós újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!