Megújul a hazai hulladékgazdálkodás

Az illegális hulladék felszámolása, a visszaváltási rendszer bevezetése és a körforgásos gazdaságra való áttérés a kormány terve.

A hulladékgazdálkodási szabályozásokat is a fenntarthatóság elvei alapján kell módosítani Fotó: Éberling András

A parlament hamarosan részletes vita keretében tárgyalja a kormány reformcsomagját a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával összefüggésben. Az elmúlt hetekben több kérdés is felmerült a témával kapcsolatban, ezekre szeretnék reagálni néhány gondolattal.

Kezdjük azzal, hogy milyen célból és miért most került sor a hulladékgazdálkodási reformcsomag kidolgozására. A válaszhoz visszatekintenék kissé.

A kormány ez év elején döntött a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervről, amelyben számos olyan kérdést vizsgált, amelyek a legfontosabb területeken kormányzati beavatkozást igényelnek. Emellett azt látjuk, hogy a környezettudatosság az elmúlt években drasztikusan növekedett az állampolgáraink körében. Ezt mind a hazai, mind pedig az uniós felmérések igazolják. Másfelől szeretnénk a zöldgazdaság fejlesztése érdekében a hulladékgazdálkodási területet is átalakítani és integrálni egy új gazdasági modellbe, a körforgásos gazdaság modelljébe.

Érdemes azt is kiemelni, hogy számos nemzetközi determináció, előírás is létezik, amely szigorúbb újrahasznosítási, újrafelhasználási arányok teljesítését feltételezi.

A körforgásos gazdaság modellje egy olyan cirkularitásra épülő folyamat, amelynek az alapja a nyersanyag, amely ebben a körforgásban mozog, újra meg újra életre kel az újrahasznosítás, újrafeldolgozás révén valamilyen új termékben, eszközben.

Jelenleg fejenként nagyjából 16 tonnányi anyagot használnak fel évente az Unióban, amelyből tíz tonna kerül az anyagkészletekbe (infrastruktúra, lakhatás, tartós áruk), hat tonna pedig hulladékként hagyja el a gazdaságot. Világszerte személyekre lebontva és a naponta keletkező hulladék átlagosan 0,74 kilogramm.

Nálunk az anyagában hasznosított hulladékok aránya 2007-től kezdve trendjében folyamatosan emelkedik: a 2004. évi 35,3 %-ról 2019-re már 65,3 %-ra nőtt, de még sokat kell fejlődnünk. Emellett azt is szeretnénk elérni, hogy a körforgásban tartás érdekében minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, hiszen ott nem tud hasznosulni. Ennek az aránya 2004-ben majdnem 60 százalék volt, 2015-ben 40,3, 2019-ben pedig már csak 27,8 százalék volt, ha a teljes magyarországi hulladék mennyiségét nézzük. Ha nem az egészet, csak a települési hulladékot nézzük, ott csökkenés figyelhető meg, hiszen a 2004-es 84 százalékos arány mára 50 alá csökkent.

A legnagyobb feladat ebből az értékből vezethető le, hiszen drasztikusan csökkentenünk kell a hulladék lerakását: 2035-re legfeljebb 10 százalékra. Ezt pedig csak az új modell gazdasági integrációjával, az újrahasznosítás és az újrahasználat támogatásával tudjuk elérni. Ezekhez pedig jó minőségű, tiszta hulladék szükséges. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy már a hulladék szétválogatott gyűjtését ösztönözzük: szeretnénk megteremteni annak a lehetőségét, hogy legyenek olyan helyek, ahol le lehet adni a felesleges dolgainkat, a használati tárgyakat, ruhákat, könyveket, akár munkába menet. Ennek a következő fázisa, hogy minden településen szeretnénk települési gyűjtőpontokat létrehozni, ahová bármilyen típusú hulladék leadható lesz szétválogatva. Az említett gyűjtőpontok kialakítására vonatkozó pályázatokat jövőre fogjuk kiírni. Ennek egy következő lépcsőfoka a meglévő hulladékudvarok bővítése és új hulladékudvarok kialakításának támogatása. Szintén ezt a célt fogja szolgálni az úgynevezett visszaváltási rendszer bevezetése, több ütemben szeretnénk ugyanis elérni a csomagolási hulladékok újrahasznosításának fokozását. Bevezetjük első ütemként a PET, alumínium és üveg csomagolások visszaváltási rendszerét 2023 júliusától.

A Pannon Egyetem legutóbbi, 2020. szeptemberi kutatása alapján a megkérdezettek 87 százaléka támogatta a visszaváltási rendszer bevezetését.

A Tisztítsuk meg az Országot! Projektünk keretében megkezdtük az ország megtisztítását és az illegális hulladék felszámolását. A részt vevő állami szervek, önkormányzatok, civil szervezetek már eddig is több ezer tonna illegális hulladékot gyűjtöttek össze, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy még mindig vannak olyanok, akik jogellenesen helyezik el a szemetüket valahol, ahol egyébként nem megengedett. Amellett, hogy ez károsítja a környezetet, rendkívül zavaró is és nem utolsó sorban az ilyen hulladék jelentős része újrahasznosítható, újrafeldolgozható lenne, ha szabályosan bekerülne a hulladékgazdálkodás rendszerébe.

Ezért a javaslatcsomagunk külön foglalkozik az illegális hulladéklerakók szigorú szankcionálásával, az ennek ellenőrzésére szakosodott hulladékgazdálkodási hatósági feladatok szabályozásával. Ez utóbbi azért is fontos, mert a hulladékgazdálkodási hatóság a kormányhivatalok szervezeti keretein belül működik majd, így minden megyében megjelenik és igyekszünk a legmodernebb eszközállománnyal felszerelni ezt az új hulladékgazdálkodási hatóságot. Mellettük a helyszíni ellenőrzések és bírságolások lebonyolítására felhatalmazást kapnak a különböző őrök, ellenőrök is. Ez egy teljesen új típusú hatósági együttműködést jelent majd.

A szankciórendszer az arányosság elve mentén úgy került kialakításra, hogy annak a tettenérés esetén elrettentő hatása is legyen.

Egymásra épülő, szigorú szankciórendszer bevezetését javasoljuk: szigorítjuk a büntetőjogi szankciókat, kisebb mértékben módosítani javasoljuk a szabálysértési tényállások rendszerét, szigorú közigazgatási szankciók bevezetését javasoljuk.

A Büntető Törvénykönyv módosítása három lényeges pontot tartalmaz: egyfelől három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, ha valaki engedély nélkül végez hulladékgazdálkodási tevékenységet (a fuvaros hétvégén mellékfoglalkozásként sittet szállít úgy, hogy arra nincs engedélye), ennyi lehet annak a büntetése is, aki jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez (ez ezer kilogrammot vagy a tíz köbmétert meghaladó mennyiséget jelent), hulladék, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki különösen jelentős mennyiségű hulladékra követi el a bűncselekményt (azaz 10 000 kilogramm vagy 100 köbméterre), illetve elkobozható lesz az eszköz, amivel elkövették az illegális hulladék lerakását.

Az illegális hulladéklerakás ellenőrzése nem a rendőrség hatásköre lenne az új rendszerben, hanem a hulladékgazdálkodási hatóságé.

A magas bírságtételeket kormányrendeleti szintű jogszabály határozza majd meg: így például egy darab gumiabroncs illegális lerakása természetes személy esetében 100 ezer, nem természetes személyeknél 200 ezer forint bírságot jelenthet. Kettő-öt darab db gumiabroncs, darabonként 150 ezer, illetve 300 ezer forint, öt darabot meghaladó gumiabroncs köbméterenként egymillió, illetve kétmillió forint lesz.

De ha valaki egy kisebb zsák háztartási hulladékot kidob az autópálya mellett, az ott lévő útellenőrök is megbírságolhatják majd. Egy kilogramm felett kilogrammonként 15 ezer forintra.

A hulladékgazdálkodási hatóság az illegális hulladék felszámolása mellett más feladatokat is kapna: egyrészt a feladata lenne a hulladékgazdálkodás valamennyi etapjának megfelelőségi ellenőrzésre (összegyűjtés, szétválogatás ellenőrzése), illetve a környezetvédelmi hatóságtól számos engedélyezési, felügyeleti és egyéb ellenőrzési funkció is átkerül a hulladékgazdálkodási hatósághoz. A hulladékgazdálkodási hatóság szervezetileg a bürokráciacsökkentés érdekében nem önálló szervezet lesz, hanem a kormányhivatalokban jön létre, azaz minden megyében, kormányhivatalonként önálló szervezeti egységekkel.

Az új modellünkben a hulladék, mint nyersanyag a kiindulópont. Ezt kell olyan módon gyűjteni, szelektálni, előkezelni, majd újrahasznosítani, hogy elérjük a gazdasági termelékenység tekintetében a változáshoz vezető küszöbértékeket. Ezt az államnak kell megfelelő szabályozással lefednie és nem utolsósorban ellenőriznie. Az államnak tehát erős szabályozási, ellenőrzési, piacfelügyeleti és minőségbiztosítási funkciókat szerettünk volna biztosítani. Ez ugyanakkor nem lehetséges egy széttöredezett felelősségi rendszerre alapított, sokak között megoszló feladatellátási rendszerben. Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy kijelöli azokat a tevékenységeket, amelyeket inkább maga szeretne ellátni.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tartós eredmények eléréséhez óriási infrastrukturális beruházásokra van szükség: új technológiákat kell bevezetnünk, növelnünk kell a különböző válogatóművek számát, ki kell építenünk a már említett gyűjtőpontok rendszerét és a visszaváltás bevezetéséhez szükséges eszközparkot. Ez óriási beruházási igényt jelent. A jelenlegi járványhelyzetben a kormány az emberéletek megóvásához szükséges feladatokra koncentrál, majd igyekszünk a gazdaság motorjait ismét nagyobb fordulatszámra kapcsolni.

Egy teljes ágazat reformját, infrastrukturális megújítását biztosító beruházás hatékony finanszírozásához más modell felé kellett elindulnunk. Éppen ezért szeretnénk azoknak a bevonásával megvalósítani ezt a nagy állami feladatot, akik most is a hulladékgazdálkodási piacon tevékenykednek. Ez azt jelenti, hogy a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét az állam rábízná egy koncessziós társaságra, aki vállalja, hogy az Unió által meghatározott, évekre lebontott célszámokat teljesíteni fogja, nem emeli a szolgáltatási árakat és az említett célszámokhoz szükséges beruházásokat elvégzi.

Az elsődleges nyersanyagok esetében eddig is ismert volt a koncessziós modell, most a másodlagos nyersanyagok esetében is elmozdulás történik ebbe az irányba.

A szerző építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár