Ezt például én már képtelen vagyok megugrani, mert bár szorgalmasan gyűjtögetem a karmapontokat, és a pókokat is óvatosan kisegítem az ágyamból adott esetben, de például a legyeket, a szúnyogokat és a kullancsokat már csak egészségügyi szempontok mentén is konzekvensen irtom, és mielőtt lendülne a kezem, nem fut át az agyamon, hogy esetleg egykori rokonomat kenem fel a frissen meszelt falra, ami – adott esetben – dupla meggondolatlanság. De ahogy ez kinéz, a nyugati és a keleti ember között a hasonlóságok mellett sok a különbség is, de ez sem feltétlenül baj. Majd csak kiegészítjük egymást valahogy, és addig is különböző tempóban haladunk. Nálunk például máris lényegesen jobb a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a közvélekedés szerint egy veréb vagy egy macska előbb volt célpont egy csehszlovák légpuska előtt, mint bármi más, de azért még bőven van mit tennünk. Már amennyiben körülnézünk a csirkegyáraktól az élőállat-szállításon át a láncon tartott kutyákig, és kiveszünk egy kis részt a közös szégyenkupacból.
Most itt a lehetőség, hogy mindenki elmondhassa, illetve leírhassa, ami a bögyében van az állatvédelem legfontosabb kérdéseiről. Többek között az állatvédő szervezetek támogatásáról, a kóbor kutyák befogadásáról, a pirotechnikai szabályokról vagy éppen az állatkínzással kapcsolatos büntetésekről. Nyilván még egy ilyen, érzelmeket is felkorbácsoló témában is vannak érdekek és érdekellentétek. Az, hogy szinte divat lett menhelyekről befogadni kutyákat és macskákat, aligha kedvező az ebtenyésztőknek, de az közös pont lehet, hogy valahogy ki kellene szorítani a kutyaszaporítókat. Az, hogy az állatkínzókat sújtsa össztársadalmi megvetés, szintén alap lehetne, miként az is, hogy ha már lehetséges letöltendőt kapni állatkínzásért, azt ossza is ki a tekintetes bíróság.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!