Pénz, pénz és pénz

Jövőre hat-hét százalékos gazdasági növekedés is összejöhet. Pénz tehát van és lesz is, csak jól kell elkölteni.

2021. 02. 04. 11:00
forint Forrás: flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idekívánkozik egy másik szál is. Közismert, hogy az óévben Magyarország és Lengyelország elállt az uniós költségvetési vétótól, így összességében az uniós források fél–egy százalékos növekedést adnak majd önmagukban a gazdaságnak. Ebből a megközelítésből Magyarországnak továbbra is három dimenzió a legfontosabb: a családok védelme, a vidék felzárkóztatása, a munkahelyek védelme. De az uniós pénzek ide áramoltatása kapcsán nagyobb hangsúlyt kap majd a gazdaság zöldülése, illetve a digitalizáció. Emellett kitűztünk nemzetgazdasági, stratégiai célokat is, amelyekben ott a helye az energetikának, a zöldátállásnak, az oktatásnak és természetesen az egészségügynek is.

A fentebb már említett forrásoldalt tekintve az állami gazdaságfejlesztési célokra a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Elképesztő, soha nem látott pénzekről beszélünk. Aki esetleg nem foglalkozik a mindennapokban közgazdaságtannal: úgy kell elképzelni a szóban forgó számot, mint hazánk egész éves gazdasági teljesítményét, amiben benne foglaltatik az Auditól kezdve a sarki fűszeresen át a részmunkaidőben foglalkoztatott diák is vagy éppen a nyugdíjas munkavállaló. Vagyis az egyéves GDP száz százalékáról van szó! A jelenlegi kalkulációk alapján ebből harminc százalék európai uniós, hetven százaléka pedig belföldi és egyéb forrás, nem is beszélve más pénzpiaci forrásokról – lásd: sikeres magyar devizakötvény-kibocsátás –, bankhitelekről vagy külföldi működő tőkéről.

A fejlesztések apropóján természetesen azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött egy forint egy forintnál nagyobb GDP előállítását eredményezze. Ennek a kritériumnak a beruházások ösztönzése felel meg. Miként említettük, a kormányzati kommunikáció alapján 2021-ben és 2022-ben állami beruházások középpontjában az állami építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az új lakásépítések állnak. Vagyis a következő években az építkezéseké lesz a főszerep a gazdaságban, ebből fakadóan az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.

A fenti, alapvetően költségvetési szándékokat minden jel szerint idén is támogatni fogja a monetáris politika. Sőt, a monetáris és a költségvetési döntéshozók között még szorosabb lesz a koordináció, és az úgynevezett eszközvásárlások, például állampapír-vásárlások még célzottabbak lesznek. Magyarán: fennmarad a jegybanki ösztönzés, valószínűleg úgy, hogy nem a lyukakat tömi be az MNB, hanem a termőre forduló beruházásokat fogja dotálni.

Visszatérve a lényegre: a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Pénz tehát van bőséggel, és lesz is. Csak jól kell elkölteni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.