időjárás 37°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Elmarad a szombat reggeli légi parádé, a tűzijátékról holnap délben döntenek

Pénz, pénz és pénz

Szajlai Csaba
2021.02.04. 11:00
Pénz, pénz és pénz

Becslések szerint idén akár öt-hat, jövőre pedig hat-hét százalékos gazdasági növekedés is összejöhet. Ezt pedig nem a kincstári optimizmus mondatja velünk, hiszen a kormány és a Pénzügyminisztérium is ennél szerényebb bővüléssel kalkulál, hanem például a Fich Ratings hitelminősítő legutóbbi, Magyarországgal kapcsolatos elemzéséből olvasható ki. Ugyanakkor a recesszió kezelése hazánkban bejött, s a magyar gazdaság válságállónak bizonyult – ez lehet a bázisa a kilábalásnak és a bővülésnek.

Természetesen jogos az a felvetés, hogy mi is kell a világgazdasági válság, a 2020-as recesszió után a látványos gyarapodáshoz?

A válasz roppant egyszerű: pénz, pénz és pénz. Természetesen az észszerűség keretein belül: miközben a növekedés beindítása a legfontosabb dolog, addig a költségvetést nem szabad megfektetni. Mielőtt az idén és a következő években rendelkezésre álló forrásoldalt megvizsgálnánk, nézzük a status quót. A fennálló állapot szerint a múlt évet nagyjából hatszázalékos visszaeséssel zárhattuk, a korábban jól teljesítő ágazatok – ipar, azon belül is a feldolgozóiparhoz kötődő export – vagy éppen a kiskereskedelem már lényegében visszatért a válság előtti teljesítményéhez.

A KSH számai alapján egyedül a szolgáltatói szektor nem állt még helyre. Rendelkezésre állnak már a tavalyi munkanélküliségi mutatók is, láthatóan ezen a téren nincs akkora probléma, mint más európai országokban. Alig több mint négyszázalékos a munkanélküliségi ráta, ami még békeidőben sem rossz szám. Tekintettel arra, hogy cirka négy és fél milliónyian dolgozunk, ez azt jelzi, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokk nem küldte padlóra a hazai munkaerőpiacot. S minden jel szerint a bérdinamika is kitartott: a tavalyi nehézségek ellenére az inflációt meghaladóan nőttek az átlagkeresetek.

Ugyanakkor a hőn áhított bővüléshez a gazdaságpolitika területéről elsősorban beruházásösztönző lépésekre lehet számítani. Itt a cél nem lehet kisebb, mint visszaállítani a gazdaságot a válság előtti, 25 százalék fölötti beruházási rátához. Amit tudunk: a kormány az építőipart és a családi beruházásokat fogja erősen támogatni, közben a bérnövekedés továbbra is folytatódhat, viszont nem olyan ütemben, mint a válság előtt, egészen addig, amíg a gazdaság helyre nem áll.

Idekívánkozik egy másik szál is. Közismert, hogy az óévben Magyarország és Lengyelország elállt az uniós költségvetési vétótól, így összességében az uniós források fél–egy százalékos növekedést adnak majd önmagukban a gazdaságnak. Ebből a megközelítésből Magyarországnak továbbra is három dimenzió a legfontosabb: a családok védelme, a vidék felzárkóztatása, a munkahelyek védelme. De az uniós pénzek ide áramoltatása kapcsán nagyobb hangsúlyt kap majd a gazdaság zöldülése, illetve a digitalizáció. Emellett kitűztünk nemzetgazdasági, stratégiai célokat is, amelyekben ott a helye az energetikának, a zöldátállásnak, az oktatásnak és természetesen az egészségügynek is.

A fentebb már említett forrásoldalt tekintve az állami gazdaságfejlesztési célokra a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Elképesztő, soha nem látott pénzekről beszélünk. Aki esetleg nem foglalkozik a mindennapokban közgazdaságtannal: úgy kell elképzelni a szóban forgó számot, mint hazánk egész éves gazdasági teljesítményét, amiben benne foglaltatik az Auditól kezdve a sarki fűszeresen át a részmunkaidőben foglalkoztatott diák is vagy éppen a nyugdíjas munkavállaló. Vagyis az egyéves GDP száz százalékáról van szó! A jelenlegi kalkulációk alapján ebből harminc százalék európai uniós, hetven százaléka pedig belföldi és egyéb forrás, nem is beszélve más pénzpiaci forrásokról – lásd: sikeres magyar devizakötvény-kibocsátás –, bankhitelekről vagy külföldi működő tőkéről.

A fejlesztések apropóján természetesen azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött egy forint egy forintnál nagyobb GDP előállítását eredményezze. Ennek a kritériumnak a beruházások ösztönzése felel meg. Miként említettük, a kormányzati kommunikáció alapján 2021-ben és 2022-ben állami beruházások középpontjában az állami építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az új lakásépítések állnak. Vagyis a következő években az építkezéseké lesz a főszerep a gazdaságban, ebből fakadóan az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.

A fenti, alapvetően költségvetési szándékokat minden jel szerint idén is támogatni fogja a monetáris politika. Sőt, a monetáris és a költségvetési döntéshozók között még szorosabb lesz a koordináció, és az úgynevezett eszközvásárlások, például állampapír-vásárlások még célzottabbak lesznek. Magyarán: fennmarad a jegybanki ösztönzés, valószínűleg úgy, hogy nem a lyukakat tömi be az MNB, hanem a termőre forduló beruházásokat fogja dotálni.

Visszatérve a lényegre: a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Pénz tehát van bőséggel, és lesz is. Csak jól kell elkölteni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.