Pénz, pénz és pénz

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Jövőre hat-hét százalékos gazdasági növekedés is összejöhet. Pénz tehát van és lesz is, csak jól kell elkölteni.

2021. 02. 04. 11:00
forint Forrás: flickr

Idekívánkozik egy másik szál is. Közismert, hogy az óévben Magyarország és Lengyelország elállt az uniós költségvetési vétótól, így összességében az uniós források fél–egy százalékos növekedést adnak majd önmagukban a gazdaságnak. Ebből a megközelítésből Magyarországnak továbbra is három dimenzió a legfontosabb: a családok védelme, a vidék felzárkóztatása, a munkahelyek védelme. De az uniós pénzek ide áramoltatása kapcsán nagyobb hangsúlyt kap majd a gazdaság zöldülése, illetve a digitalizáció. Emellett kitűztünk nemzetgazdasági, stratégiai célokat is, amelyekben ott a helye az energetikának, a zöldátállásnak, az oktatásnak és természetesen az egészségügynek is.

A fentebb már említett forrásoldalt tekintve az állami gazdaságfejlesztési célokra a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Elképesztő, soha nem látott pénzekről beszélünk. Aki esetleg nem foglalkozik a mindennapokban közgazdaságtannal: úgy kell elképzelni a szóban forgó számot, mint hazánk egész éves gazdasági teljesítményét, amiben benne foglaltatik az Auditól kezdve a sarki fűszeresen át a részmunkaidőben foglalkoztatott diák is vagy éppen a nyugdíjas munkavállaló. Vagyis az egyéves GDP száz százalékáról van szó! A jelenlegi kalkulációk alapján ebből harminc százalék európai uniós, hetven százaléka pedig belföldi és egyéb forrás, nem is beszélve más pénzpiaci forrásokról – lásd: sikeres magyar devizakötvény-kibocsátás –, bankhitelekről vagy külföldi működő tőkéről.

A fejlesztések apropóján természetesen azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött egy forint egy forintnál nagyobb GDP előállítását eredményezze. Ennek a kritériumnak a beruházások ösztönzése felel meg. Miként említettük, a kormányzati kommunikáció alapján 2021-ben és 2022-ben állami beruházások középpontjában az állami építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az új lakásépítések állnak. Vagyis a következő években az építkezéseké lesz a főszerep a gazdaságban, ebből fakadóan az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.

A fenti, alapvetően költségvetési szándékokat minden jel szerint idén is támogatni fogja a monetáris politika. Sőt, a monetáris és a költségvetési döntéshozók között még szorosabb lesz a koordináció, és az úgynevezett eszközvásárlások, például állampapír-vásárlások még célzottabbak lesznek. Magyarán: fennmarad a jegybanki ösztönzés, valószínűleg úgy, hogy nem a lyukakat tömi be az MNB, hanem a termőre forduló beruházásokat fogja dotálni.

Visszatérve a lényegre: a 2021–2027 közötti időszakban mintegy ötvenezermilliárd forint áll majd rendelkezésre. Pénz tehát van bőséggel, és lesz is. Csak jól kell elkölteni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.