Idén is lesz költségvetési „fűtés”

2021-ben is kellenek a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programok.

Budapest, 2018. június 13. A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Amióta a kormány benyújtotta a parlamentnek a 2021-es költségvetés módosítását, amivel a büdzsé hiánycélját az éves gazdasági teljesítmény (GDP) három százalékáról 7,5 százalékra emelik, meg is jelentek az ellenzéki és szakértői kommentek, miszerint az ezzel keletkező mozgástér a 2022-es országgyűlési választások előtt kapóra jöhet.

Tegyük helyre a dolgot! Kétségtelen, hogy mintegy 1700 milliárd forinttal lesz nagyobb a többlet a büdzsében, amellyel lehetővé válik, hogy a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források továbbra is maradéktalanul rendelkezésre álljanak. Ne feledjük, tavaly a járvány gazdasági visszaeséssel járt, amelynek következményeként számos nemzetgazdasági ágazat padlóra került, és jelenleg is több ezer vagy tízezer vállalkozás ott is van. Annak ellenére is, hogy a kormány számos intézkedésével segítette a gazdaság szereplőit.

Aki esetleg elfelejtette volna a baloldalon, a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompítása, a gazdaság újraindítása, az exportpiacok megőrzése, a munkahelyek védelme és új lehetőségek teremtése érdekében indított a kormány gazdaságvédelmi akciótervet.

Ennek keretében a munkáltatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményeket, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedést kaptak. S felpörögtek az állami hátterű bankok is: főként beruházásösztönzési és exporttámogatási konstrukciókat nyújtottak a hazai vállalkozásoknak.

A kedvezőtlen gazdasági teljesítményünkben a szolgáltatások (turizmus, vendéglátás, szabadidősport, logisztikai ágazat, szolgáltatásexport) visszaesése a meghatározó, azonban tükröződik abban a tavaly tavaszi korlátozások, a kényszerű leállás miatt a feldolgozóipar és az építőipar szűkülő termelése is. Osztom a pénzügyi kormányzat számítását, miszerint a gazdasági visszaesés költségvetési intézkedések nélkül akár a duplája is lehetett volna, és ezek megvédtek legalább félmillió munkahelyet.

Bár biztatóak voltak az óév utolsó negyedévének számai, a jelek szerint hazánk első negyedéves gazdasági teljesítményének mégsem fogunk tapsolni.

Vagyis az élénkítésre, az úgynevezett költségvetési fűtésre szükség van. 2021-ben is kellenek a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programok.

A gazdaság növekedési pályára történő visszaállítása jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván. Tömören: növekedés nélkül nincs jövő.

De nem pusztán erről van szó: a nagyobb deficit ezenfelül biztosítja még a 2021 őszén bejelentett otthonteremtési program fedezetét, és az egészségügy, a családtámogatások és az önkormányzatok forrásait is növeli. Legyünk naivak, és tegyük fel azt a jogos kérdést is, hogy speciálisan magyar jelenségről van-e szó a költségvetési hiány növelése apropóján? És csak a jövő évi országgyűlési választások miatt lazít a kormány, hogy egy választási büdzsével megnyerje a nagy voksolást?

Ugyan-ugyan! A válság sajnos még sehol sem ért véget, és az Európai Unió által elvárt maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a helyzetre való tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A Pénzügyminisztérium által bejelentett új hiánycél pénzügyi szempontból sem tragédia: belesimul az Európai Unió átlagába. Ha pedig a gazdasági növekedés újraindul, több mint négyszázalékos éves bővüléssel lehet kalkulálni, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell. Közben fejben kell tartani azt is, hogy a magyar gazdaság pozíciói elválaszthatatlanok az EU más országainak – elsősorban Németország és a visegrádi országok – teljesítményétől. Általános a prognózis, hogy ott is növekedés várható. Jó lenne, ha „tartanánk a formánkat”, és visszatérnénk a 2020-at megelőző évek trendjére, így az uniós átlagnál nagyobb társadalmi teljesítményt tudnánk magunkból kihozni.

Végezetül a legfontosabb dolog: minden attól függ, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengése immár tervezhető – az átoltottság alapján –, ami lehetővé teszi a nyitást s a gazdaság újraindulását. Nyilvánvalóan nem a választások megnyerése a gazdaságpolitikai cél, hanem az, hogy mielőbb visszajussunk az utolsó békeév, azaz 2019 teljesítményéhez.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(A borítóképen a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás)