Idén is lesz költségvetési „fűtés”

2021-ben is kellenek a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programok.

2021. 04. 30. 17:00
Budapest, 2018. június 13. A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vagyis az élénkítésre, az úgynevezett költségvetési fűtésre szükség van. 2021-ben is kellenek a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását segítő programok.

A gazdaság növekedési pályára történő visszaállítása jelentős, célzott, a versenyképességet erősítő költségvetési intézkedéseket kíván. Tömören: növekedés nélkül nincs jövő.

De nem pusztán erről van szó: a nagyobb deficit ezenfelül biztosítja még a 2021 őszén bejelentett otthonteremtési program fedezetét, és az egészségügy, a családtámogatások és az önkormányzatok forrásait is növeli. Legyünk naivak, és tegyük fel azt a jogos kérdést is, hogy speciálisan magyar jelenségről van-e szó a költségvetési hiány növelése apropóján? És csak a jövő évi országgyűlési választások miatt lazít a kormány, hogy egy választási büdzsével megnyerje a nagy voksolást?

Ugyan-ugyan! A válság sajnos még sehol sem ért véget, és az Európai Unió által elvárt maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a helyzetre való tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A Pénzügyminisztérium által bejelentett új hiánycél pénzügyi szempontból sem tragédia: belesimul az Európai Unió átlagába. Ha pedig a gazdasági növekedés újraindul, több mint négyszázalékos éves bővüléssel lehet kalkulálni, akkor az államadósság GDP-arányos mértékének már ismét csökkennie kell. Közben fejben kell tartani azt is, hogy a magyar gazdaság pozíciói elválaszthatatlanok az EU más országainak – elsősorban Németország és a visegrádi országok – teljesítményétől. Általános a prognózis, hogy ott is növekedés várható. Jó lenne, ha „tartanánk a formánkat”, és visszatérnénk a 2020-at megelőző évek trendjére, így az uniós átlagnál nagyobb társadalmi teljesítményt tudnánk magunkból kihozni.

Végezetül a legfontosabb dolog: minden attól függ, hogy a járvány harmadik hullámának lecsengése immár tervezhető – az átoltottság alapján –, ami lehetővé teszi a nyitást s a gazdaság újraindulását. Nyilvánvalóan nem a választások megnyerése a gazdaságpolitikai cél, hanem az, hogy mielőbb visszajussunk az utolsó békeév, azaz 2019 teljesítményéhez.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(A borítóképen a 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.