– Már ha lesz gyümölcs. Meg lesz pénz rá. Mert jön a drágaság! – figyelmeztet.
Befutunk Pozsonyba, ami itt Bratislava. Leszállunk, elköszönünk. A szöszi búcsút int, kis markában a kiflivég. Nem dobja el. Szorongatja. Mit is? Egyelőre a „rožok”-ot. Talán egyszer „kifli” lesz belőle, ha nem is pozsonyi.
Ki tudja, azóta milyen tannyelvű iskolába íratták a szöszit a vegyes házasságban élő szülei. Teljesült-e a magyar nagyapa utolsó kívánsága? Tételezzük fel, hogy igen, hogy a magyar apa vagy anya akarata érvényesült. Ám a magyar nyelv elsődlegességének ez sem biztosítéka.
Miért? Mert – érvel Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója – „az ilyen gyerekek magyar nyelvi kompetenciái rosszabbak, mint a nem vegyes házasságból jövő társaiké”. Így a magyar tannyelvű iskolában nem érzik jól magukat, s a szülők elviszik őket. Ennek a megoldására az első osztályosok számára most készült el a Tanulj velünk magyarul! című kötet, melyet a másodikosoknak, harmadikosoknak és negyedikeseknek szerkesztett tankönyvek követnek. Nem véletlenül indították el korábban a Bálványos Intézetben a nyelvi ideológiák kutatását. Első eredményeik itt hasznosulnak, mert olyan szellemiségű tankönyveket szerkesztettek, melyek forgatása, a belőlük való készülés egyáltalán nem sérti az idegen ajkú apa vagy anya identitását. Elérhető a Tanulj velünk magyarul! digitális változata is.
A határon túli nevelési és oktatási intézmények, kiadók számára meghirdetett Szülőföldön magyarul című programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette közzé. A Tanulj velünk magyarul! az első termések egyike. Szívesen belelapoznánk. A közbeszéd állapotát figyelve talán még az anyaországban sem lenne haszontalan e magyarul való együtt tanulás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!