Az Artisjus a mi egyesületünk

Válasz Fülöp Péternek, a Szürke állomány: Az Artisjus-ügy című írására

2021. május 22-én az Artisjus is megkapta a maga Sargentini-jelentését, bár a 7-es cikkely szerinti eljárást nem csatolták hozzá, mégis az atombomba erejével hatott minden jóérzésű alkotóművészre.

Én is olvastam a Fülöp Péter által megfogalmazott szigorú kritikát, és a józan érvekre támaszkodva megpróbáltam feldolgozni, majd kiigazítani a cikkben megfogalmazott tévedéseket. „Az egyesület eddig sem foglalt el előkelő helyet az irodalmi, klasszikus és könnyűzenei alkotók szíve csücskében, talán nem véletlenül”, írja a cikk szerzője. Itt jegyzem meg, hogy a szerzők több mint nyolcvan százaléka elégedett az Artisjus működésével, továbbá azt a tényt, hogy az Artisjus természetesen nem dönt arról, hogy mennyi pénzt fizet ki, hanem a beszedések alapján, a szükséges költségek levonása után minden forintot kifizet, amit lehet.

A családi megélhetéssel kapcsolatban tájékoztatom önt, hogy az Artisjus a családok megélhetését saját támogatási politikájával is segíti. Van gyermekek után járó támogatásunk, rászorultsági támogatásunk és nyugdíj-kiegészítő támogatásunk a szerzőknek. 2019-ben a tényleges működésre fordított összeg nem öt-, hanem 3,5 milliárd forint volt, ez a beszedések 14,7 százaléka, ami az európai átlagnál jobb. 2020-ban, a pandémia évében pedig jelentősen meghúztuk a nadrágszíjat, elbocsátások is történtek, hogy a szerzői kifizetéseket a lehető legmagasabban tudjuk tartani. A cikk írója szerint az Artisjus, mint mindenki tudja, „nyílt titok”, hogy „központi kifizetőhely”, szürke folt a hazai előadó-művészetben. Egy alkotóművészettel foglalkozó egyesület nem lehet szürke folt a hazai előadó-művészetben, hiszen az előadóművészek jogdíjait egy másik jogkezelő szedi be és fizeti ki.

Az Artisjust 1907-ben alapították a magyar szerzők, 1996-ban egyesületként újraalapítva töretlen múlttal és munkával elérte azt, hogy ma száz külföldi jogkezelővel kötött viszonossági szerződés alapján az egész zenei világreper­toárt is képviseli. Komoly emberi munkával és informatikai támogatással több millió zeneműből álló nemzetközi adatbázist kell alkalmaznunk a jogdíjak felosztásához. A magyar dalszerzők 2020-ban 23 000 új zeneművet regisztráltak nálunk, a könnyűzene, a jazz és a komolyzene területéről egyaránt. Több mint 15 000 magyar dalszerző kapott 2020-ban jogdíjkifizetést.

Talán ezek a tények okozhatják azt, hogy az Artisjus kezeli az irodalom és zenei jogdíjak szinte teljes piacát.

Tisztelt Igazgató Úr!

A világjárvány okozta visszaesés fő oka a nyilvános előadások drasztikus visszaesése (mínusz 32 százalék). Ezek a jogdíjak rádiós elhangzások utáni kifizetéseit is érintik. De visszaesés volt a hangfelvétel-kiadás, a rendezvények, a vendéglátás, a kereskedelem és a turizmus területén is, ami a mi jogdíjunkat is csökkentette. Az ön erős kritikát megfogalmazó véleményét olvasva érthető azon szerzők felháborodása, akik egész életükben tisztességesen a kottapapír fölé hajolva alkottak, és szabad idejüket az Artisjus valamelyik bizottságában vagy éppen a vezetőségben töltik. Többségük zeneakadémiai tanár, kortárs zeneszerző vagy a könnyűzenében nevet szerzett alkotó. Ennek ellenére baráti jobbot nyújtunk önnek és mindazoknak, akik kíváncsiak az Artisjus munkájára. Jöjjenek el hozzánk, biztosan tetszeni fog, amit tapasztalnak.

Az Artisjus a mi egyesületünk.

A szerző a Bikini együttes alapító tagja, Máté Péter-díjas dalszerző, az Artisjus elnökségi tagja

(A borítókép forrása: facebook.com/artisjus.hu)