Válasz Fülöp Péternek, a Szürke állomány: Az Artisjus-ügy című írására
2021. május 22-én az Artisjus is megkapta a maga Sargentini-jelentését, bár a 7-es cikkely szerinti eljárást nem csatolták hozzá, mégis az atombomba erejével hatott minden jóérzésű alkotóművészre.
Én is olvastam a Fülöp Péter által megfogalmazott szigorú kritikát, és a józan érvekre támaszkodva megpróbáltam feldolgozni, majd kiigazítani a cikkben megfogalmazott tévedéseket. „Az egyesület eddig sem foglalt el előkelő helyet az irodalmi, klasszikus és könnyűzenei alkotók szíve csücskében, talán nem véletlenül”, írja a cikk szerzője. Itt jegyzem meg, hogy a szerzők több mint nyolcvan százaléka elégedett az Artisjus működésével, továbbá azt a tényt, hogy az Artisjus természetesen nem dönt arról, hogy mennyi pénzt fizet ki, hanem a beszedések alapján, a szükséges költségek levonása után minden forintot kifizet, amit lehet.
A családi megélhetéssel kapcsolatban tájékoztatom önt, hogy az Artisjus a családok megélhetését saját támogatási politikájával is segíti. Van gyermekek után járó támogatásunk, rászorultsági támogatásunk és nyugdíj-kiegészítő támogatásunk a szerzőknek. 2019-ben a tényleges működésre fordított összeg nem öt-, hanem 3,5 milliárd forint volt, ez a beszedések 14,7 százaléka, ami az európai átlagnál jobb. 2020-ban, a pandémia évében pedig jelentősen meghúztuk a nadrágszíjat, elbocsátások is történtek, hogy a szerzői kifizetéseket a lehető legmagasabban tudjuk tartani. A cikk írója szerint az Artisjus, mint mindenki tudja, „nyílt titok”, hogy „központi kifizetőhely”, szürke folt a hazai előadó-művészetben. Egy alkotóművészettel foglalkozó egyesület nem lehet szürke folt a hazai előadó-művészetben, hiszen az előadóművészek jogdíjait egy másik jogkezelő szedi be és fizeti ki.
Az Artisjust 1907-ben alapították a magyar szerzők, 1996-ban egyesületként újraalapítva töretlen múlttal és munkával elérte azt, hogy ma száz külföldi jogkezelővel kötött viszonossági szerződés alapján az egész zenei világrepertoárt is képviseli. Komoly emberi munkával és informatikai támogatással több millió zeneműből álló nemzetközi adatbázist kell alkalmaznunk a jogdíjak felosztásához. A magyar dalszerzők 2020-ban 23 000 új zeneművet regisztráltak nálunk, a könnyűzene, a jazz és a komolyzene területéről egyaránt. Több mint 15 000 magyar dalszerző kapott 2020-ban jogdíjkifizetést.
Talán ezek a tények okozhatják azt, hogy az Artisjus kezeli az irodalom és zenei jogdíjak szinte teljes piacát.
Tisztelt Igazgató Úr!
