2019-ben a kispesti szocialisták kapcsán egy hatalmas botrány robbant ki. Kiszivárgott több felvétel is, amelyeken maguk az MSZP-s politikusok vallották be, hogy alvilági módon működik a baloldali városvezetés Kispesten, sőt Lackner Csaba a felvételek tanúsága szerint drogot is fogyasztott. A balliberális oldal hosszú ideig falazott Lackneréknek, a kispesti szocialista polgármester, Gajda Péter még azt is hazudta, hogy nem ismeri fel a felvételeken az egyik legjobb barátjának számító Lacknert. Sőt Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő igazgatójának, aki szintén szerepelt a felvételeken és érintett volt az ügyben, a duplájára emelték a fizetését. Lackner ugyan távozott az MSZP-ből, de továbbra is tagja a körnek, csak a pártlogó nincsen már elé téve. Az ügy érdemi következmények nélkül maradt, az MSZP úgy tett, mintha nem lenne semmi látnivaló. Karácsony Gergely szintén azt hazudta, hogy nem ismeri Lacknert, hiába mutattak képeket róla.

Kísértetiesen hasonlít a kispesti szocialisták ügyének kezeléséhez Cseh Katalin botránya is. Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a momentumos EP-képviselő családi cége és annak üzleti érdekköre milliárdokat nyert ­uniós és állami pályázatokon, emellett vizsgálat is indult a cég ellen amiatt, mert egy közbeszerzésnél összejátszás gyanúja merült fel az egy címre bejegyzett cégek között. Hiába van rajta a különféle dokumentumokon Cseh Katalin aláírása, hiába számtalan bizonyíték arra, hogy ez a momentumos politikus családi és üzleti érdekeltsége, Cseh Katalin tágra nyílt pupillákkal mondja bele a kamerába azt, hogy neki bizony semmi köze ezekhez a cégekhez. Azzal védekezett, hogy még jóval politikai pályafutása kezdete előtt lemondott a cégvezetésről, de kiderült, hogy ez olyannyira nem igaz, hogy politikai pályafutása jóval korábban indult, mint hogy átvette volna a cég vezetését. A Momentum 2017. augusztusi küldöttgyűlésén ráadásul még a cégvezetői tisztségét is megemlítette referenciaként, amely alkalmassá teszi őt a párt vezetésében való részvételre. 

A Momentum a botrány kapcsán hallgat, a korrupciós ügyekben sokszor felszólaló Fekete-Győr András sem szólította fel lemondásra Cseh Katalint, sőt támogatásáról biztosította. Az MSZP az ilyen és ehhez hasonló ügyek hatására ma már egy parlamenti bejutási küszöb alatt lévő törpepárt, ahonnan menekülnek a vezető politikusok, már csak Karácsony Gergely tartja lélegeztetőgépen őket, de belátható időn belül minden bizonnyal meg fognak szűnni. A Momentumra is hasonló sors vár, hiszen a Cseh Katalin-ügy egy újabb szög a magát új generációs pártnak tartó formáció koporsójában. A Momentum politikusai ugyanis korábban azt állították magukról, hogy ők mások, mint a régi baloldali politikusok, sosem fognak összefogni Gyurcsány Ferencékkel, ráadásul azzal is telehaknizták a hazai és nemzetközi sajtót, hogy Magyarországon kizárólag a fideszesek nyerhetnek uniós és állami pályázatokon. 

Ezekről az állításokról pontról pontra kiderült, hogy nem fedik a valóságot: a Momentum politikusai ugyanott folytatják, ahol a „nagy elődök” abbahagyták, ráadásul a korábbi állításaikkal ellentétben ma már szövetséget kötöttek a régi baloldal pártjaival, így többek között az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel is. Cseh Katalin pedig a saját példáján mutatta be azt, hogy a nyilvánosságban felmutatott kommunikációjukat még saját maguk sem gondolják komolyan, hiszen a momentumos politikus érdekeltségi köre mindez bizonnyal nem fideszes, mégis milliárdokat nyertek el a különféle pályázatokon. 

Ezeket a zűrös ügyeket emellett továbbszínesítik az olyan nyilvánosságra került információk is, mint például hogy Cseh Katalin családi cége a nyertes uniós pályázat szövegé­ben a budapesti olimpiát említette példaként a kért támogatással fejlesztendő technológia felhasználására, miközben Cseh Katalin és pártja épp az olimpia ellen kampányolt a Nolimpia nevű kezdeményezésükkel. Mi ez, ha nem politikai kétszínűség és gátlástalanság?

Mindez egy rendkívül komoly hitelességi válságot eredményez, amelynek politikai következményei már most látszódnak: Fekete-Győr András miniszterelnök-jelöltként megbukott, a kutatásokban a „valaki más” kategória is több szavazatot kap, ha az a kérdés, kit szeretne miniszterelnökként látni, a korábban nagyreményű Momentum támogatottsága pedig süllyedésnek indult. A Medián legfrissebb felmérése szerint például az áprilisi nyolc százalék helyett ma már csak öt százalék a párt támogatottsága a teljes népességen belül. A botrányok és a hiteltelen kommunikáció szemmel láthatóan még a baloldali szavazók számára is elfogadhatatlan, Fekete-Győr András vagy a Momentum Facebook-oldala alatt már alig győzik az adminisztrátorok törölni a kritikus kommenteket, pozitív vélemény pedig szinte alig érkezik, miközben a párt az internetező fiatalok körében korábban kifejezetten népszerűnek számított. A hiteltelen politika és a botrányok kapcsán tanúsított hallgatás tehát egy önsorsrontó politika, ami miatt megbüntetik ezeket a pártokat a választók.

Az elkerülhetetlen politikai következmények mellett jogi következménye is lehet a botránynak. Az ügyben ugyanis feljelentés is született, illetve a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indított, a NAV is nyomozhat az ügyben. Kiderült ugyanis, hogy a momentumos politikus édesapja által alapított Pannónia Nyomda Kft. és a vele azonos telephelyekre bejegyzett cégek közös közbeszerzésen indultak, amelyen a Pannónia úgy nyert, hogy a „konkurens” cég nem javított egy nyilvánvaló hibát a pályázatában, tehát összejátszhattak. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint két részletben összesen nagyjából 285 millió forint európai uniós pénzt nyert a Széchenyi 2020 pályázaton a korábban Cseh Katalin ügyvezetése alatt álló cég, a vele azonos telephelyekre bejegyzett és a bennük különböző tisztségeket betöltő személyek révén is összefüggésbe hozható cégek pedig összesen több mint 4,5 milliárd forint EU-támogatást nyertek el különböző pályázatokon. Ugyancsak lehet jogi következménye annak is, hogy a Pannónia Nyomdával azonos címre bejegyzett Holotech Kft. svájci anyacége, amelyet Cseh Katalin apjának régi ismerőse vezet, évekkel a pályázat beadása előtt kifejlesztett egy nagyon hasonló technológiát, mint amire a pályázatot Cseh Katalinék is beadták.

Mindezek ellenére a balliberális oldal hallgat, sőt a máskor igen hangos Brüsszelből sem hallunk elítélő nyilatkozatokat, de még az ügy feltárását sem sürgeti senki. A liberális kettős mércét alkalmazva a baloldali sajtó sem foglalkozik a kérdéssel, vannak olyan vezető internetes portálok, amelyek egyetlenegy hírt sem közöltek a témában, miközben például a mindenféle bizonyítékok nélküli vádaskodásnak számító kémszoftverügyben naponta több tucat hergelő írást is közöltek. 

A Fidesz ennek ellenére az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordult, amelynek kötelessége foglalkozni az üggyel. Hiú ábrándjaink ugyanakkor ne legyenek: a nemzeti kormányt alaptalan vádak miatt évek óta támadó nyugati balliberális körök védeni fogják a Momentumot, nem fognak érdemben fellépni Cseh Katalin ügyében sem. Ez ugyanakkor – ahogyan az a Momentum belpolitikai népszerűség-csökkenése esetén is látható – a brüsszeli intézmények így is alacsony tekintélyének további erodálódásához fog vezetni, illetve a Magyarország ellen folyó eljárásoknak az eddigieknél is kisebb jelentőséget fog tulajdonítani a magyar közvélemény, hiszen azokról már a napnál is világosabb, hogy politikai motivációjúak, a balliberális politikusok zűrös ügyeivel szemben nem lépnek fel érdemben.

Az Európai Parlament most éppen nyári szüneten van, de ősszel ismét beindul a balliberális gőzhenger, a 2022-es magyarországi választás miatt újabbnál újabb támadásokra számíthat hazánk. Érdeklődve várjuk, hogy Cseh Katalin és Donáth Anna továbbra is azzal harsogja-e tele az üléstermet, hogy Magyarországon minden uniós forrást ellopnak és kizárólag fideszesek kaphatják meg azokat. A Cseh-ügy kapcsán egyben már mindenféleképpen biztosak lehetünk: Cseh Katalin és a momentumos politikusok hiába is mondanak ilyeneket, azt valójában saját maguk sem gondolják komolyan.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője