idezojelek

Borús kilátások zöld festésben

A német ökopárt szerint Orbán Viktor szavazói senkinek nem lehetnek a barátai.

Cikk kép: undefined
Fotó: Clemens Bilan

A valamikor negyvenszázalékos CDU/CSU 24 százalékkal fekszik most a pszichiáter díványán. A szakember nem cifrázza, mondja a diagnózist: „Egy ilyen dolog nem a semmiből fakad. Az, hogy Merkel a demokratikus intézmények rovására, moralizáló lózungokkal zöld–baloldalivá alakította a CDU/CSU-t, mindkét pártot kizsigerelte, destabilizálta a szövetségi köztársaságot, és felerősítette a centrifugális erőhatást az Európai Unióban. A CDU/CSU-nak le kell válnia Angela Merkelről és mamelukjairól, másképpen nem lehetséges a gyógyulás. Merkel Európa veszélyeztetőjeként vonul be a történelembe. A mostani dicsőítéseinek rövidesen lejár a szavatossági ideje.” Imigyen szól a fiktív lélekbúvár, ám kérdéses, veszi-e a CDU/CSU az üzenetet. Sok múlik azon, hogy Armin Laschetből mégis kancellár lesz-e vagy csak az ellenzék vezetője.

Az SPD viszont főnixmadárként támadt fel. A 25,7 százalékos eredmény ugyan szintén nem a korábban megszokott negyven százalék, de mégis valami.

Még két hónappal ezelőtt is a megsemmisítő 15 százalékra taksálták őket. Hogyan lett ebből a mostani Scholz-csoda? Olaf Scholz legnagyobb teljesítménye az elmúlt hónapokban baloldali–zöld funkcionáriusainak hallgatási fogadalma volt. Az összetartásra építve, valamint azért, mert sarokba szorítva érezték magukat, felhagytak a Németország átalakításáról szóló szokásos ostobaságaikkal. A közlekedőedények törvényszerűségeinek megfelelően az SPD szintje abban a mértékben emelkedett, ahogy az uniópártoké megcsappant. Máris feledésbe merült, hogy Németországba importálták a világ problémáit, el van felejtve Scholz elképzelése az európai munkanélküli-biztosításról, amit gyakorlatilag a német adófizetők pénzelnének, feledésbe merült az SPD szerepe a német autóipar és energiagazdaság elleni támadásokban és így tovább. A felejtés jutalma: Scholzból kancellár lehet.

A Zöldek hónapokkal ezelőtt úgy kezdhették meg kampányukat a közszolgálati média agitprop-csapata és a rögeszmés jegyzetírók java részének segítségével, hogy 28 százalékra számíthattak, valamint arra, hogy ők állíthatják a kancellárt. Ez a buborék szétdurrant. A német média nagy részében egyébként is csak a legedzettebbek bíznak. Mindazonáltal 14,8 százalékkal a Zöldek minden koalíciós forgatókönyvben szerepet játszhatnak, kivéve, ha marad az SPD és az uniópártok nagykoalíciója, ami kevéssé valószínű. Scholznak és Laschetnek is szüksége van a Zöldekre. Borús kilátások ezek, zöld festésben. Ami a kisebb pártokat illeti, Christian Lindnerrel a liberális FDP másodjára erősödött meg és jutott be a Bundestagba. Sikeresen megteremtette a látszatot, ami a piac­gazdaságot a klímavalláshoz köti. Ő is felelősebbnek tartja a környezetrombolásban bűnös embert idelent, mint a hideg napocskát odafent. Nem világos, hajlandó-e keresztülvinni, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás ellenőrzött, a törvényeinknek megfelelő bevándorlássá váljon. Lindner megfelelően simulékony, ami Scholz és Laschet számára is lehetséges, sőt szükséges koalíciós partnerré teszi. Csak a Zöldek és az FDP közötti féltékenykedések lehetnek buktatók. Scholznak vagy Laschetnek egyenlő mértékben kell kiegyensúlyoznia őket. Mindenesetre a következő kormány zöldre lesz festve, akár az SPD, akár az uniópártok vezetik majd.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) 2017-ben a CDU/CSU és az SPD kudarcaként jutott be a Bundestagba, és ott is marad. Egyelőre ennyi biztos. A mostani 10,3 százalékos eredmény nem az AfD álma, de Szászországban és Türingiában úgy taroltak, mint a jobb időkben a CDU vagy az SPD. A következő években az AfD-nek el kell döntenie, hogy Helmut Kohl CDU-jának örökébe lép-e vagy radikálisabbá válik. Ha az előbbi utat választja és ezzel sikeresebb lesz, az nem könnyíti meg a CDU/CSU életét. Az AfD a Németország nevű beteg lázmérője. A zöld–baloldali esztelenségtől felszökik a higanyszála, a kevesebb kísérletezéstől visszahúzódik. A Die Linke – az egykori kommunista NSZEP utóda – a választás másik nagy vesztese a CDU/CSU után. A párt nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, s csak azáltal került a Bundestagba, hogy három közvetlen mandátumot tudott nyerni választókörzetekben. Ez kevés az SPD-vel és a Zöldekkel való koalícióhoz, ami némi szerencse Németországnak és az EU-nak.

Mi következik most? Minden az FDP-n és a Zöldeken múlik. Féltékenynek kell egymásra lenniük, nem juttathatja előnyhöz egyik a másikat, mégis egymásra kell találniuk. Máskülönben megint a nagykoalíció következik, Németország nem maradhat ugyanis kormány nélkül. De egy újabb nagykoalíció felőrölné a német pártrendszert: erős centrum nélkül borítékolható a további hanyatlás. Olyan ez, mintha a pestis és a kolera között kellene választani. A nagykoalíció nagyon rossz lenne, a Zöldekkel való koalíciók pedig úgyszintén végzetesek. Csak emlékeztetőül, a Zöldek a következőket írnák elő nekünk: hogy repülőre üljünk-e és mikor, hogy milyen autót vezessünk vagy egyáltalán legyen-e gépkocsink, mivel és milyen napszakban fűtsük a házunkat, hogy kell-e nekünk egyáltalán ház, hogy mivel táplálkozzunk, mit írhassunk le, illetve mondhassunk, hogy tűrjük el az ellenőrizetlen bevándorlást, hogy nálunk legyen a legdrágább az áram, hogy ki tüntethet és ki nem, hogy kit illet meg a véleménynyilvánítás szabadsága és kit nem, hogy kinek van mindig igaza és kinek soha. Előírnák, hogy hogyan éljünk, dolgozzunk, ünnepeljünk, szeressünk, milyen barátságokat ápoljunk, kik lehetnek a barátaink. Az Orbán Viktorra szavazó magyarok például a Zöldek szerint senkinek nem lehetnek a barátai.

A magyar kormány Laschettel és Scholz­cal is könnyebben szót érthet, mint Merkellel. Mindketten két lábbal a földön járó, megbízható figurák. A szabályok mindkettejüknek jelentenek valamit. Mindazonáltal az EU és benne a magyarok, lengyelek, baltiak, dánok, görögök egy nagy problémával találhatják szembe magukat. Katrin Göring-Eckardt zöldpárti politikus szívesen váltaná Frank-Walter Steinmeiert az államfői székben. Az ő személyében a magyarok és a többiek partner helyett ideológiai ellenfelet nyernének. Göring-Eckardtból lehet az a robbanóanyag, ami szétveti az EU-t. De van-e esélye ennek a veszélyes asszonynak az elnöki hivatalra? Scholz összeköttetésben áll Steinmeierrel, aki igényt formál egy újabb elnöki mandátumra. Nem biztos, hogy Scholz cserben hagyja a barátját a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalásokon. Máshogy fest Göring-Eckardt helyzete Laschet esetén. Számára az SPD-s Steinmeier nem annyira érdekes, könnyebben engedhet a Zöldeknek és Göring-Eckardtnak.

Németország tehát választott. Aki egy működő államot metafizikailag alakít át, a tartófalakat multikulturálisan genderesíti, majd redőnynek pofozza át, az összeomlasztja a házát, az embereket pedig szétlapítja a törmelék. Angela Merkel, valamint a második (a végrehajtó) és az úgynevezett negyedik hatalmi ág (a média) vadházassága alapos munkát végzett. Sikerült a kísérlet, hogy a 2015-ös népvándorlást a német világmegmentéssel feledtessék el. Az eredmény egy olyan Németország, amelynek – mint „anno dacumál” a kommunista államoknak – félnie kell a következő téltől és az áramkimaradásoktól. A haladás csigalassú, a zöldhaladás pedig a rossz időkbe való visszalépés. A magyarok most figyelmesen megnézhetik Németországot, és levonhatják a következtetéseiket. Óvakodjanak a zöld–baloldaliaktól! Maradjanak önállóak, békések és együttműködőek az Európai Unióval és azon belül. Ha működik, mindketten nyernek vele: az EU és a magyarok is. Merkel a helyén marad, amíg az új kormányt meg nem választják, ami sokáig eltarthat. Tehát a merkeli függőjátszma egyelőre folytatódik az EU-ban.

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

(Borítókép: Angela Merkel német kancellár (b), Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány kormányfője, kancellárjelölt (k) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a CDU/CSU pártszövetség kampányrendezvényén (b-j) a berlini Tempodrom rendezvényközpontban 2021. augusztus 21-én. Németországban szeptember 26-án tartották a szövetségi parlamenti választást. Fotó: MTI/EPA pool/Clemens Bilan)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Magyar Péter varázstalanítja magát

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Szeretetország eljő érted!

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Lenin is globalista volt

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A nemzeti kormány felelősségéről

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.