idezojelek

Borús kilátások zöld festésben

A német ökopárt szerint Orbán Viktor szavazói senkinek nem lehetnek a barátai.

Cikk kép: undefined
Fotó: Clemens Bilan

A valamikor negyvenszázalékos CDU/CSU 24 százalékkal fekszik most a pszichiáter díványán. A szakember nem cifrázza, mondja a diagnózist: „Egy ilyen dolog nem a semmiből fakad. Az, hogy Merkel a demokratikus intézmények rovására, moralizáló lózungokkal zöld–baloldalivá alakította a CDU/CSU-t, mindkét pártot kizsigerelte, destabilizálta a szövetségi köztársaságot, és felerősítette a centrifugális erőhatást az Európai Unióban. A CDU/CSU-nak le kell válnia Angela Merkelről és mamelukjairól, másképpen nem lehetséges a gyógyulás. Merkel Európa veszélyeztetőjeként vonul be a történelembe. A mostani dicsőítéseinek rövidesen lejár a szavatossági ideje.” Imigyen szól a fiktív lélekbúvár, ám kérdéses, veszi-e a CDU/CSU az üzenetet. Sok múlik azon, hogy Armin Laschetből mégis kancellár lesz-e vagy csak az ellenzék vezetője.

Az SPD viszont főnixmadárként támadt fel. A 25,7 százalékos eredmény ugyan szintén nem a korábban megszokott negyven százalék, de mégis valami.

Még két hónappal ezelőtt is a megsemmisítő 15 százalékra taksálták őket. Hogyan lett ebből a mostani Scholz-csoda? Olaf Scholz legnagyobb teljesítménye az elmúlt hónapokban baloldali–zöld funkcionáriusainak hallgatási fogadalma volt. Az összetartásra építve, valamint azért, mert sarokba szorítva érezték magukat, felhagytak a Németország átalakításáról szóló szokásos ostobaságaikkal. A közlekedőedények törvényszerűségeinek megfelelően az SPD szintje abban a mértékben emelkedett, ahogy az uniópártoké megcsappant. Máris feledésbe merült, hogy Németországba importálták a világ problémáit, el van felejtve Scholz elképzelése az európai munkanélküli-biztosításról, amit gyakorlatilag a német adófizetők pénzelnének, feledésbe merült az SPD szerepe a német autóipar és energiagazdaság elleni támadásokban és így tovább. A felejtés jutalma: Scholzból kancellár lehet.

A Zöldek hónapokkal ezelőtt úgy kezdhették meg kampányukat a közszolgálati média agitprop-csapata és a rögeszmés jegyzetírók java részének segítségével, hogy 28 százalékra számíthattak, valamint arra, hogy ők állíthatják a kancellárt. Ez a buborék szétdurrant. A német média nagy részében egyébként is csak a legedzettebbek bíznak. Mindazonáltal 14,8 százalékkal a Zöldek minden koalíciós forgatókönyvben szerepet játszhatnak, kivéve, ha marad az SPD és az uniópártok nagykoalíciója, ami kevéssé valószínű. Scholznak és Laschetnek is szüksége van a Zöldekre. Borús kilátások ezek, zöld festésben. Ami a kisebb pártokat illeti, Christian Lindnerrel a liberális FDP másodjára erősödött meg és jutott be a Bundestagba. Sikeresen megteremtette a látszatot, ami a piac­gazdaságot a klímavalláshoz köti. Ő is felelősebbnek tartja a környezetrombolásban bűnös embert idelent, mint a hideg napocskát odafent. Nem világos, hajlandó-e keresztülvinni, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás ellenőrzött, a törvényeinknek megfelelő bevándorlássá váljon. Lindner megfelelően simulékony, ami Scholz és Laschet számára is lehetséges, sőt szükséges koalíciós partnerré teszi. Csak a Zöldek és az FDP közötti féltékenykedések lehetnek buktatók. Scholznak vagy Laschetnek egyenlő mértékben kell kiegyensúlyoznia őket. Mindenesetre a következő kormány zöldre lesz festve, akár az SPD, akár az uniópártok vezetik majd.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) 2017-ben a CDU/CSU és az SPD kudarcaként jutott be a Bundestagba, és ott is marad. Egyelőre ennyi biztos. A mostani 10,3 százalékos eredmény nem az AfD álma, de Szászországban és Türingiában úgy taroltak, mint a jobb időkben a CDU vagy az SPD. A következő években az AfD-nek el kell döntenie, hogy Helmut Kohl CDU-jának örökébe lép-e vagy radikálisabbá válik. Ha az előbbi utat választja és ezzel sikeresebb lesz, az nem könnyíti meg a CDU/CSU életét. Az AfD a Németország nevű beteg lázmérője. A zöld–baloldali esztelenségtől felszökik a higanyszála, a kevesebb kísérletezéstől visszahúzódik. A Die Linke – az egykori kommunista NSZEP utóda – a választás másik nagy vesztese a CDU/CSU után. A párt nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt, s csak azáltal került a Bundestagba, hogy három közvetlen mandátumot tudott nyerni választókörzetekben. Ez kevés az SPD-vel és a Zöldekkel való koalícióhoz, ami némi szerencse Németországnak és az EU-nak.

Mi következik most? Minden az FDP-n és a Zöldeken múlik. Féltékenynek kell egymásra lenniük, nem juttathatja előnyhöz egyik a másikat, mégis egymásra kell találniuk. Máskülönben megint a nagykoalíció következik, Németország nem maradhat ugyanis kormány nélkül. De egy újabb nagykoalíció felőrölné a német pártrendszert: erős centrum nélkül borítékolható a további hanyatlás. Olyan ez, mintha a pestis és a kolera között kellene választani. A nagykoalíció nagyon rossz lenne, a Zöldekkel való koalíciók pedig úgyszintén végzetesek. Csak emlékeztetőül, a Zöldek a következőket írnák elő nekünk: hogy repülőre üljünk-e és mikor, hogy milyen autót vezessünk vagy egyáltalán legyen-e gépkocsink, mivel és milyen napszakban fűtsük a házunkat, hogy kell-e nekünk egyáltalán ház, hogy mivel táplálkozzunk, mit írhassunk le, illetve mondhassunk, hogy tűrjük el az ellenőrizetlen bevándorlást, hogy nálunk legyen a legdrágább az áram, hogy ki tüntethet és ki nem, hogy kit illet meg a véleménynyilvánítás szabadsága és kit nem, hogy kinek van mindig igaza és kinek soha. Előírnák, hogy hogyan éljünk, dolgozzunk, ünnepeljünk, szeressünk, milyen barátságokat ápoljunk, kik lehetnek a barátaink. Az Orbán Viktorra szavazó magyarok például a Zöldek szerint senkinek nem lehetnek a barátai.

A magyar kormány Laschettel és Scholz­cal is könnyebben szót érthet, mint Merkellel. Mindketten két lábbal a földön járó, megbízható figurák. A szabályok mindkettejüknek jelentenek valamit. Mindazonáltal az EU és benne a magyarok, lengyelek, baltiak, dánok, görögök egy nagy problémával találhatják szembe magukat. Katrin Göring-Eckardt zöldpárti politikus szívesen váltaná Frank-Walter Steinmeiert az államfői székben. Az ő személyében a magyarok és a többiek partner helyett ideológiai ellenfelet nyernének. Göring-Eckardtból lehet az a robbanóanyag, ami szétveti az EU-t. De van-e esélye ennek a veszélyes asszonynak az elnöki hivatalra? Scholz összeköttetésben áll Steinmeierrel, aki igényt formál egy újabb elnöki mandátumra. Nem biztos, hogy Scholz cserben hagyja a barátját a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalásokon. Máshogy fest Göring-Eckardt helyzete Laschet esetén. Számára az SPD-s Steinmeier nem annyira érdekes, könnyebben engedhet a Zöldeknek és Göring-Eckardtnak.

Németország tehát választott. Aki egy működő államot metafizikailag alakít át, a tartófalakat multikulturálisan genderesíti, majd redőnynek pofozza át, az összeomlasztja a házát, az embereket pedig szétlapítja a törmelék. Angela Merkel, valamint a második (a végrehajtó) és az úgynevezett negyedik hatalmi ág (a média) vadházassága alapos munkát végzett. Sikerült a kísérlet, hogy a 2015-ös népvándorlást a német világmegmentéssel feledtessék el. Az eredmény egy olyan Németország, amelynek – mint „anno dacumál” a kommunista államoknak – félnie kell a következő téltől és az áramkimaradásoktól. A haladás csigalassú, a zöldhaladás pedig a rossz időkbe való visszalépés. A magyarok most figyelmesen megnézhetik Németországot, és levonhatják a következtetéseiket. Óvakodjanak a zöld–baloldaliaktól! Maradjanak önállóak, békések és együttműködőek az Európai Unióval és azon belül. Ha működik, mindketten nyernek vele: az EU és a magyarok is. Merkel a helyén marad, amíg az új kormányt meg nem választják, ami sokáig eltarthat. Tehát a merkeli függőjátszma egyelőre folytatódik az EU-ban.

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

(Borítókép: Angela Merkel német kancellár (b), Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány kormányfője, kancellárjelölt (k) és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a CDU/CSU pártszövetség kampányrendezvényén (b-j) a berlini Tempodrom rendezvényközpontban 2021. augusztus 21-én. Németországban szeptember 26-án tartották a szövetségi parlamenti választást. Fotó: MTI/EPA pool/Clemens Bilan)

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Magyarország nem volt szószegő

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A rendszerváltás mint tananyag

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A történelem főutcáján

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mindannyian békét akarunk

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.