A második világháború győztes csatáiról, hőseiről évtizedekig készültek biztos kasszasikert hozó produkciók. Legutóbb Clint Eastwood forgatta le 2006-ban amerikai és japán szemszögből az Ivo Dzsima-i ütközet eposzát. A japán sziget elfoglalásának ikonikus pillanata volt, amikor a tengerészgyalogosok kitűzték a csillagos lobogót. A pillanatot egy haditudósító örökítette meg, amely alapján szobor is készült, a hősöknek emléket állítva.
Napjainkban ezt a dicsőséges pillanatot rántja le a sárba a tálib vezetés Afganisztánban. Az amerikai hadseregtől zsákmányolt ruhákban, amerikai fegyverekkel pózoló tálib harcosok az Afgán Iszlám Emirátus zászlaját ugyanúgy állítják fel, mint a tengerészgyalogosok Ivo Dzsimán. Mert a tálibok tanultak az elmúlt húsz évből. Megtanulták használni a médiát. Ha kell, vidáman dodzsemeznek a harcosaik, vezetőik pedig mindenkinek mindent megígérnek. Amit a nyugati sajtó lelkesen be is mutat. A CNN riporternője már fejkendőben bizonygatja nézőinek, hogy milyen békés az élet Kabul utcáin. Igaz, hogy közben azt ordibálják – persze békésen! –, hogy „Halál Amerikára!”. A második világháborús amerikai hősök tudatos kigúnyolása pedig már szót sem érdemel.
Joe Biden amerikai elnök és a környezetében dolgozó állítólagos szakértők olyan méltatlan helyzetbe hozták az amerikai hadsereget, amelynek morális hatásait csak nagy sokára tudják majd feldolgozni. Elhibázott politikai döntések sorozatával verték szét az amerikai katona nimbuszát. Lehet az elmúlt húsz esztendő afganisztáni történéseit elemezni, magyarázni. De a végjáték megmagyarázhatatlan, védhetetlen. Zárójelbe teszi az iszlám terror elleni húsz esztendő küzdelmét. Hogyan lehet majd azt elmagyarázni az átlag amerikai polgárnak, hogy az FBI nemzetközi körözési listáján ötmillió dolláros vérdíjjal szereplő Sziradzsuddin Hakkani már békésen nyilatkozik Kabulban mint a leendő tálib vezetés egyik erős embere? Akivel majd tárgyalni kell, mert a tálibok már nem is olyan rosszak. A gonosz szerepére ott van az Iszlám Állam afgán szervezete, amely öngyilkos merényletben ölt meg a repülőtérnél tizenhárom amerikai katonát és több mint száz afgánt. Köztük persze tálibokat is. A nyugati média igyekszik úgy bemutatni, hogy az új vezetésben Nyugat-barát politikusok is helyet kapnak, és a saría bevezetése sem lesz annyira rossz a nőknek, a gyerekeknek és talán a világnak sem.
Nem tudom, mi a rosszabb. Ha el is hiszik az amerikai politikusok és az őket kiszolgáló újságírók, hogy ez az új tálib kép igaz, vagy ha egész egyszerűen csak ezzel igyekeznek megmagyarázni az elkövetett hibáikat. Ami lassan tényleg több, mint bűn. Hogyan lehet megmagyarázni azt, hogy az amerikaiak átadták a táliboknak a nekik segítő afgánok listáját? Sehogy. Az Al-Isha nevű speciális tálib alakulat már megkezdte a szövetségesekkel együttműködő afgánok levadászását. No, meg persze a családtagjaikét is. Akiknek a gyors kivonulás miatt esélyük sem volt eljutni a kabuli repülőtérre. A CIA a helyi központját nemes egyszerűséggel felrobbantotta. Csak remélni tudjuk, hogy az amerikai hírszerzés tűzszerészei alapos munkát végeztek.
A tálibok megkaptak még többtucatnyi jól kiépített repülőteret, katonai bázist. Bónuszként pedig az Afgán Nemzeti Hadsereg teljes fegyverzetét, egyenruháit. A legfrissebb felvételeken már látszik, hogy a tálib harcosok a régi Kalasnyikovjaikat lecserélték modern M16-osokra. Már vannak helikoptereik, repülőik, radarjaik. Igaz, hogy szakképzett személyzet még nincs, de rövidesen lesz. Ha más nem, szíriai, líbiai, iraki zsoldosok vagy a volt szovjet tagköztársaságok katonái jó pénzért be fogják tanítani őket. Ahogy a szövetségesek által kiképzett afgán katonák szaktudását is a talibán szolgálatába fogják állítani.
Mindeközben csak a bagrami volt amerikai légibázis melletti börtönből közel ötezer radikális iszlamista harcost engedtek szabadon. Ezek az emberek rövidesen az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy a talibán soraiban fognak harcolni. Vagy az útnak induló menekültek közé vegyülve igyekeznek majd eljutni Európába, Amerikába. Hogy harcoljanak, hogy bosszút álljanak. Az afgán kivonulás döntően az amerikai vezetés hibái miatt vált rémálommá. Csak a szövetséges katonák bátorsága, kitartása mentette, amit és akit még lehetett. De a terrorizmus elleni háborúban egy döntő csatát elvesztettünk.
Amikor alig egy hónappal ezelőtt az amerikai nagykövetség – persze washingtoni ukáz alapján – Pride-ünnepséget tartott, akkor már tudható volt, hogy nagy a baj. Joe Biden és szakértői totálisan rosszul mérték fel az afgán helyzetet. Ezzel saját katonáikat állították lehetetlen feladat elé. Aminek az ára már ma is súlyos, de tartok tőle, hogy a következő években még magasabb lesz. Ha egyszer mégis be szeretnének mutatni egy sikeres akciót ebből a tragikus afgán kivonulásból, akkor jó pénzért adjuk el nekik a magyar Sámán művelet történetét.
A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója
Borítókép: Tálib fegyveres felvonja szervezetük zászlaját egy jármű tetején Kandahárban 2021. augusztus 17-én. Két nappal korábban a radikális iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Fotó: MTI/EPA
