Az elmúlt napokban sorra jelentek meg az európai sajtó címlapjain az égszakadást-földindulást vizionáló szalagcímek, repkedtek a felháborodott Facebook-bejegyzések, és megugrott a felháborodott brüsszeli nyilatkozatok száma. Mindez a sok hűhó – ha nem is semmiért, de – egy, a tálalásánál sokkal kevésbé tragikus esemény miatt történt. A lengyel alkotmánybíróság ugyanis azt a döntést hozta, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) nem szólhat bele a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésekbe. A föderalista brüsszeliták persze azonnal sikítófrászt kaptak, azt állítva, hogy ezzel a varsói testület nemcsak kétségbe vonta az uniós jog alapjait, de egyenesen a polexitet, azaz Lengyelország EU-ból való kilépését készíti elő. E két állítás közül azonban egyik sem igaz.
Az Európai Unióban régóta zajlik vita arról, hogy az integráció célja egy új szövetségi állam létrehozása-e vagy szuverén tagállamok együttműködése. Ez egy politikai vita, sokszor mégis a jog eszközeivel vívják. A szabályozás ugyanis elkülöníti a tagállami és az uniós hatásköröket, miközben a brüsszeli intézmények a nekik járó hatáskörökön túli területeken is hatalmat szeretnének. A hatáskörök megváltoztatására természetesen van jogi lehetőség, ugyanakkor csak igen szigorú eljárási szabályok szerint, a tagállamok érdekeit figyelembe véve lehetne módosítani a hatályos előírásokat. Éppen ezért az uniós intézmények nem is ezzel próbálkoznak, hanem kedvenc módszerüket, a lopakodó hatáskörelvonást alkalmazzák hatalmuk kiterjesztésére.
A módszer nagyon egyszerű, ugyanakkor korántsem látványos. Valamelyik uniós szerv kimondja a kinézett területről, hogy az bizony uniós hatáskör, majd eléri, hogy az ügy eljusson az EUB elé. Itt hűséges brüsszelita bírák alkotják a többséget, és jogértelmezésnek álcázott politikai iránymutatással megállapítják, hogy az adott ügy valóban uniós hatáskörbe tartozik. A trükk tehát abban áll, hogy bár az uniós szerződések nem utalják Brüsszel kezébe a döntést az adott kérdésben, az EUB mégis úgy csűri-csavarja, „értelmezi” a jogszabályok szövegét, hogy az az Európai Egyesült Államok híveinek kedvezzen. Ezt nevezzük tehát lopakodó hatáskörelvonásnak.