Ha csoportosítani akarjuk a térség meghatározó országait az eltérő magyar gazdasági érdekek mentén, akkor a következő három kört láthatjuk.

Az első körbe azok az országok kerülhetnek, amelyek nemcsak a világátlagnál jóval gyorsabban növekednek, hanem a térségen belül is kiugranak gazdasági gyarapodásuk ütemével. Kína az egyik legnyilvánvalóbb példa, hiszen 1980-ban az ország vásárlóerő-paritáson mért részesedése 2,3 százalék volt a világ GDP-jén belül, mára ez az arány 17 százalék, és az előrejelzés szerint 2026-ban meg fogja haladni a húsz százalékot. India hasonló, bár kevésbé dinamikus pályát futott be ugyanabban az időszakban, az előrejelzések szerint 2026-ra nyolc százalék felett lesz a világ GDP-jében való részesedése. A világ- és regionális átlagnál gyorsabb növekedési ütem jellemző Indonézia, Malajzia, Vietnam esetében, de Kína meghatározó szerepe továbbra is megmarad a világban és a térségen belül.

Mind Kína, mind India ezért is jelentősek a magyar külgazdaságpolitika szempontjából, mert nemcsak a kereskedelemben és a tőkebefektetésekben, hanem a technológiai transzferben is egyre meghatározóbb a szerepük.

Külön kört képeznek azon országok, amelyek ugyan nem növekednek gyorsan a világ átlagához képest, a térségből érkező technológiaintenzív befektetések azonban meghatározók Magyarország számára. Japán és Dél-Korea szerepe is jelentős a magyarországi technológiai modernizációban. Japán régóta itt van, és Dél-Korea az elmúlt években végrehajtott autóipari befektetéseivel gyakorlatilag újrarajzolta ezt az ágazatot Magyarországon.

A harmadik körbe kerül például Oroszország és Kazahsztán, melyeknél a világ GDP-jében betöltött részesedésükben ugyan zsugorodás fog bekövetkezni az IMF előrejelzése szerint, de ezen országok (potenciális) hozzájárulása jelentős a magyar energia- és nyersanyagellátás biztosításához. Kazahsztán és még inkább Oroszország fontos, sőt egyre fontosabb partnerei Magyarországnak, és Oroszország külpolitikai jelentősége akkor is meglesz, ha az Európai Parlament további súlytalan állásfoglalásokat bocsát ki.

Nyilván a fenti számokat, arányokat nagyban átírhatja a világgazdasági folyamatok radikális átalakulása, nem kell messzire mennünk, elég csak a globális járvány hatásaira gondolnunk. Mint fent láttunk, Kína fejlődése meghatározó az egész térségben. A járvány hatására a kínai felzárkózás ütemének fennmaradása várható, és a technológiatranszfer területén a szerepe tovább fog növekedni.

A fent vázolt három eurázsiai kör nyilván nem vegytiszta besorolás, hiszen Kína például jelenleg is az első és a második körbe sorolható, de az országok ilyen jellegű osztályozása megmutatja a velük fenntartott kapcsolatok átalakulását és azok jellegének megváltozását is.

A szerző a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatásvezetője

Borítókép:Világgazdaság/Kallus György