Ráadásul a német gáztározók kimerülőben vannak, miközben a gázárak a csúcson. Ebben a helyzetben a gázerőművek sem képesek névleges teljesítményen üzemelni, hiszen csak drágán tudnak termelni, ezért inkább a szénerőművek teljesítményét növelik. Ugyanakkor egyes német szénerőművek már annyira csúcsra jártak, hogy elfogyott a szén. A tél pedig még rosszabb lehet, hiszen ha nem lesz elegendő szén sem, akkor a német áramellátás még kritikusabb lesz, különösen azért, mert politikai alapon újabb három atomerőművi blokkot állítanak le jövőre. Ezek szerepét valójában csak a gáz- vagy szénerőművek képesek átvenni, nem pedig a hazai baloldal által is favorizált megújulók.

Ma az európai energiapiac megtépázott állapotban van, gyakorlatilag hiányzik a szén és a gáz az áramtermeléshez és a fűtéshez is. A készletek rohamosan fogynak, az ellátásbiztonság garantálása és az árnövekedés megfékezése érdekében a politikának haladéktalanul lépnie kellene. A sokkoló gáz- és áramárak nemcsak az európai gazdaság, az ipar versenyképességét veszélyeztetik, hanem drámai hatással lesznek a háztartásokra is. Egyes országokban már most is pánikhangulat uralkodik a gyárak leállása, valamint a lakossági áram- és gázárak drasztikus növekedése miatt.

Szerencsére a hazai fogyasztók a felelős kormányzati döntéseknek köszönhetően biztonságban érezhetik magukat, hiszen a rezsicsökkentési program, amelynek alapvető célja, hogy az egyes közműszolgáltatások ára megfizethető legyen a magyar családok számára, fenntartható.

Az elmúlt években a baloldal folyamatosan azt állította, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatatlan – a 2021. augusztusi adatok viszont arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára a földgáz és a villamos energia. Döntő jelentősége van ebben annak, hogy a hazai áramtermelés felét az olcsón termelő paksi atomerőmű biztosítja. A rezsicsökkentés eredményei az orosz–magyar gázszerződés, valamint a nemzeti érdekeket szolgáló Paks II atomerőművi blokkok megépítésével hosszú távon fenntarthatók. Nem véletlen, hogy a mostani válságban egyre több ország tekint követendő példaként a magyar rezsicsökkentésre.

2010 előtt a korábbi szocialista kormányok folyamatosan a multinacionális cégek érdekeit szolgálták – a magyar családok ellenében. Az extraprofitot a külföldi cégek kivitték az országból. Ezzel szemben az elmúlt nyolc évben a rezsicsökkentés mintegy 2200 milliárd forintot hagyott a családok kasszájában! Ha a baloldal kerülne hatalomra, akkor ne legyenek kétségeink: ott folytatnák, ahol abbahagyták. Nem a magyar, hanem a külföldi érdekeket szolgálnák, ezért kivezetnék a hatósági árakat, ami jelentősen növelné a rezsiköltségeket. A hazai baloldal lelkesen támogatja, hogy Brüsszel a klímavédelem „égisze” alatt szén-dioxid-adót tervez, és az igazán szennyező nagyvállalatok helyett a lakosságot sarcolná meg.

Várhatóan az árak növekedése csillapodni fog, ám hosszú távon magas energiaárakkal kell számolnunk. Ne felejtsük, hogy klímavédelmi és politikai okokból a következő évtizedekben nagyon sok alaperőművet, döntően szénerőművet fognak leállítani Európában. Ez borítékolhatóan energiahiányt, gáz- és áramár-növekedést fog okozni. Ezért is létfontosságú a két új paksi blokk megépítése és a szakmai alapokon álló, az ellátásbiztonságot garantálni képes eddigi hazai energiapolitika folytatása.

A szerző atomenergetikai szakértő

Borítókép: egy nyomásmérő óra az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében (MTI/Koszticsák Szilárd)