Joe Biden a múlt hónap során ismét elnapolta a Kennedy-gyilkosság egyes részleteinek közzétételét, amelyek már jó ideje az amerikai kormány rendelkezésére állnak. Nem kevesebb, mint 15 ezer olyan dokumentumról van szó, amelyek a merénylettel kapcsolatosak. Biden sablonérvekkel indokolta döntését, ami érthetetlen és elfogadhatatlan egy demokráciában. Mindössze egyetlen magyarázat lehet erre: hogy már nem az egykor valódinak hitt demokrácia keretei között működik a mai Egyesült Államok. Hiszen a nyilvánosság megkerülése maga az önkény, az ideológiai-politikai szempontok előtérbe helyezése pedig nem más, mint a totalitárius háttérhatalom kiszolgálása.
John Fitzgerald Kennedy ellen 1963. november 22-én végzetes kimenetelű merényletet hajtott végre egy (vagy több) orvlövész a Texas állambeli Dallasban. Vélhetően politikai megrendelésre. Mindez 58 éve történt. Ő volt a negyedik amerikai elnök, akinek hivatali ideje alatt oltották ki az életét (Abraham Lincoln 1865-ben, James A. Garfield 1881-ben, William McKinley 1901-ben és végül John F. Kennedy 1963-ban). Az amerikai politikai elit az eltelt évtizedek során részlegesen és ellenőrzötten számos dokumentumot tett elérhetővé a merénylettel kapcsolatban, de az akták nagy részét a mai napig nem hajlandó nyilvánosságra hozni. Magyarul: rejtegetnek valamit.
A merénylet részleteit régóta ismerjük. Lee Harvey Oswald egy tankönyvraktár hatodik emeletéről, távcsöves puskából nyitott tüzet. Oswaldot, aki egy intézkedő rendőr járőrt is meggyilkolt, még a gyilkosság napján elfogták és letartóztatták. Oswald tettének tárgyalására azonban már nem kerülhetett sor, hiszen egy Jack Ruby nevű rejtélyes alak a kommunista és Castro-szimpatizáns Oswaldot két nappal a merénylet után meggyilkolta. Hogy pontosan mi motiválta Rubyt, aki a börtönben állítólag tüdőrákban hunyt el 1966-ban, a tárgyalások során nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.
A Warren-bizottság 888 oldalas jelentése nem adott megnyugtató választ a merénylet kapcsán felmerülő kérdésekre. A Warren-jelentést 75 évre titkosították, így az legközelebb 2038-ban kerülhet a nyilvánosság elé. Ennek ellenére a Kennedy-gyilkosság elvarratlan szálai hosszú ideig élénken foglalkoztatták a közvéleményt, így az elmúlt évtizedek során számtalan lehetséges verzió született az elnök meggyilkolásával kapcsolatban. Az összeesküvés-elméletekbe nem kívánok belemenni, hiszen az meghaladná publicisztikám kereteit. Engem sokkal inkább az elkövetők motivációja foglalkoztat. Cui prodest? Kinek állhatott érdekében John F. Kennedy eltávolítása a hatalomból?
Az elnöknek az idők során nézeteltérései voltak az USA-ban aktív maffiavezérekkel, a CIA-vel, a kommunista Szovjetunióval, a fegyvergyártókkal, valamint a Teamsters teherfuvarozó szakszervezet elnökével, Jimmy Hoffával, akinek Oliver Stone a JFK című filmjében külön figyelmet szentel. Az elnök ugyanakkor ellenezte az izraeli atombombaprogramot, emiatt nézeteltérése volt a zsidó állam akkori miniszterelnökével, Ben Gurionnal is. Kennedy a dollárt is szerette volna stabilabb alapokra helyezni, amelynek során a jegybank szerepét betöltő, magánkézben lévő Federal Reserve hatalmát akarta csökkenteni, és a pénzkibocsátás jogát a kormányhoz kívánta átsorolni. Emiatt a bankokkal is összetűzésbe került.
A volt elnök természetesen állandó harcban állt a szovjet kommunista vezetéssel a Kubába telepítendő nukleáris rakéták és Fidel Castro hatalmi terjeszkedése miatt. Az elnök elleni merénylet megszervezésével a CIA-t és a kubai emigránsokat is kapcsolatba hozták, mondván, hogy a Castro megbuktatása céljából elindított disznó-öbölbeli fiaskó miatt Kennedy szálka volt mind a hírszerzés, mind a Castro-ellenes kubaiak szemében. Mindezeket figyelembe véve a volt elnök likvidálása a CIA, a maffia (Teamsters), a Pentagon, a Federal Reserve, a Moszad, a KGB, illetve Fidel Castro érdeke is lehetett. Egyik sincs kizárva a mai napig.
Hónapokkal Kennedy halála után egy történész, Arthur Schlesinger Jr. audiofelvételeket készített, amelyeken az egykori first lady beszélt férje haláláról. A felvételeket ötven évig nem tárták a nyilvánosság elé, de ezt követően a már elhunyt Jackie lánya, Caroline felfedte azokat. A szalagokon az özvegy Lyndon B. Johnson elnököt nevezte meg felelősnek férje haláláért mint felbujtót.
John F. Kennedy, mint tudjuk, a demokrata párt színeiben került hatalomra. Azonban közel sem volt kedvence a demokrata párt vezetőinek. Túl hazafias érzelmű volt, egyesek ma is azt állítják róla, hogy az Egyesült Államok utolsó nemzeti érzelmű baloldali elnöke volt. Kennedy ugyanakkor szociálisan érzékeny államférfi lévén akkor naivan még a faji megkülönböztetés ellen is harcolt. Sokan úgy vélik, hogy ma már az erőszakosságra épülő és kizárólagosságra törekvő Black Lives Matter, Antifa- és LMBTQ-mozgalmakat venné kereszttűzbe.
Nem titkolom tehát, ellenszegülve akár jobboldali barátaimnak is, hogy kiemelkedő kaliberű elnöknek tartom John F. Kennedyt, aki nem volt hajlandó semmilyen konvenciónak megfelelni. Szerény meglátásom szerint legfőképpen az okozta korai halálát, hogy a politikai és gazdasági elitnek az útjában állt. Ahogy Orbán Viktor nemrég találóan fogalmazott (noha nem Kennedyvel kapcsolatban): mi vagyunk a „homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”. Nos, John Fitzgerald Kennedyt valami hasonló oknál fogva akarta félreállítani a háttérhatalom. Majd őt követően testvérének, Robert Francis Kennedy igazságügyi miniszternek 1968-ban, valamint a meggyilkolt elnök fiának, John F. Kennedy Juniornak is hasonló okoknál fogva kellett meghalnia 1999-ben.
Ami az eddigi bizonyítékokból és az akták rejtegetéséből is valószínűsíthető, hogy a Kennedy elleni merénylet nem egy magányos gyilkos műve, hanem a háttérhatalom megrendelésére történt. Ami viszont szégyenletes, hogy a boomer generáció szinte egésze úgy élte le az életét, hogy a valódi okokat, felbujtókat és elkövetőket mindeddig nem ismerhette meg. Ez is a háttérhatalom érdeke lehet. Nem meglepő tehát, hogy az anyag ismét nem került a nyilvánosság elé ez év októberében.
Volt-e egy mélyállam által szponzorált összeesküvés a Kennedyek ellen? Természetesen lehetett, ez nem is kérdés. Ezt a sötét korszakot csak akkor lehet felfedni, amikor megszületik a politikai akarat az aktanyilvánosság érdekében. Gyanítható, hogy ez nem a mostani elnök idején fog bekövetkezni, aki szinte minden egyes cselekedetével azt sejteti, hogy ő maga is irányított ügynöke a globalista háttérhatalomnak.
A háttérhatalom létezését és tevékenységét, a pénzbirodalom szerepét, a liberális-globalista hegemóniát már többször kiveséztük. Ideje lenne most már kitörési pontokat keresnünk. Mozgósítani kell a patrióta közösséget, megerősíteni elkötelezettségüket és hitüket, értékelni támogatásukat, amelynek tekintetében még restanciáink vannak. Ezt a háborút nem lehet félgőzzel, félgázzal, egy maroknyi bennfentes elit hadosztállyal megnyerni.
Hajrá, patrióták, az óceán mindkét oldalán! Hajrá, Trump! És persze hajrá, Glenn Youngkin, aki a patrióta erőket sikeresen mozgósítva november 2-án megnyerte a kormányzóválasztást Virginiában. Nyitnunk kell a világ összes patriótája felé, össze kell fognunk, hogy a globalista háttérhatalom ne legyen képes a jövőben politikusokat likvidálni, félretolni és leváltani annak érdekében, hogy saját pribékjeit helyezze pozícióba a liberális úthenger ideológiai céljainak érvényesítésére.
A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista
Borítókép: John Fitzgerald Kennedy amerikai politikus, az Egyesült Államok 35. elnöke. (Fotó: MTI/FR)
