A világhálón már széles körben ismert Kyle Rittenhouse bűnügyi pere. A tizenhét éves amerikai fiú 2020 nyarán megpróbálta megvédeni édesapja szülővárosának lakosságát és boltosait Kenoshában, Wisconsin államban a tomboló Black Lives Matter- (BLM-) és Antifa-csőcseléktől. Majd miután a lázadók közül hárman az életére törtek, önvédelemből kettőt lelőtt, egyet megsebesített.
Nem ez volt az első alkalom, hogy az államilag szponzorált szélsőséges terrorista csoportok felégettek és szétvertek egész városnegyedeket Amerikában az elmúlt két év során, a George Floyd-ügy kirobbanása óta. Az utcai erőszak, a fosztogatások és az emberi életet veszélyeztető erőszakos megmozdulások aláássák az Egyesült Államok közbiztonságát, békés mindennapi életét és fejlődését. Mindez ijesztő fejlemény az ottani jogkövető állampolgároknak, de ami még aggasztóbb, hogy az amerikai elnök és stábja hallgatólagosan, sőt időnként aktívan is támogatja ezeket a terrorista szervezeteket. Nem beszélve a multinacionális cégekről, amelyek többsége pénzeli is őket. Mindez megkérdőjelezi, hogy az Egyesült Államok egyáltalán jogállam-e még 2021-ben.
A Kenosha megyei körzeti bíróságon a tárgyalás lefolytatására kiválasztott esküdtszék végül felmentette Rittenhouse-t. Amerika jobbik énje fellélegzett, ezúttal nem járt sikerrel az a koncepciós eljárás, amely faji alapon ítélte volna el Rittenhouse-t, mert éppenséggel fehér bőrű, ráadásul egy olyan fehér bőrű állampolgár, aki szembe mert szegülni a Black Lives Matter őrjöngő lázadóival. Ez volt Rittenhouse legnagyobb „bűne” a neomarxista amerikai média olvasatában.
Éppen ezért felmerül a címben is megfogalmazott kétely, hogy képes-e egy esküdtszékalapon működő jogrend biztosítani az igazságszolgáltatás elfogulatlanságát. Rittenhouse esetében most sikerült, de George Floyd, Breonna Taylor, Elijah Ellis vagy Ahmaud Arbery esetében az esküdtszékrendszer egyáltalán nem tűnt megnyugtatónak, hiszen ezek a bírósági eljárások szinte kizárólag a vádlottak pellengérre állításával foglalkoztak.