A köztársasági elnök mai megnyilvánulásai azonban elmaradnak az alkotmányban biztosított lehetőségektől. Az államfő rendszeresen élhetne például a törvény- vagy a népszavazási kezdeményezés jogával, ha akarna, illetve bármikor felszólalhatna a parlamentben, ezáltal a jelenleginél lényegesen komolyabb befolyása lehetne a politikai folyamatokra.

Az alaptörvény szövege és megválasztásának körülményei mellett a köztársasági elnök szerepfelfogása van legnagyobb hatással tényleges politikai súlyára. Az egyéni szerepfelfogást pedig olyan további tényezők befolyásolják, mint a politikai konstelláció, az elnök politikai orientációja, karrierútja, illetve személyisége. Az államfő ellensúly szerepére leginkább csak az első parlamenti ciklusban volt példa a rendkívüli körülmények következtében.

Később Sólyom László elődeitől eltérő autonóm elnöki szerep kialakítására törekedett, bizonyos ügyekben változtatott a korábbi gyakorlaton, egyéni mérlegelési jogával teljes mértékben élni kívánt (lásd jelölési gyakorlat). De általában a reprezentatív-szimbolikus államfői modell volt jellemző a gyakorlatban és vált hagyománnyá a magyar politikai rendszerben, és ennek folytatására van a legnagyobb esély. Mindehhez pedig rendre magas népszerűség is járult a politikusi rangsorban, vagyis a tisztség betöltőinek sikerült pártpolitika felett álló szereplőként működniük a közéletben.

Persze előfordulhat, hogy az államfő alkotmányban meghatározott „gyenge” közjogi szerepéhez képest felértékelődik politikai jelentősége egy-egy eseménnyel kapcsolatban, vagy politikai társbérlet esetén, ha az államfőt más párt jelölte, mint az aktuális kormánytöbbség. Továbbá semmi nem tiltja, hogy az államfőnek saját témája, küldetése legyen. Ezek olyan pártpolitikai szempontok feletti, konszenzusos ügyek voltak, mint például Sólyom és Áder esetében a környezetvédelem. És mi lehetne fontosabb össznemzeti ügy, mint a családok képviselete, a demográfiai kihívásokkal szembeni küzdelem?

Novák Katalinnak államfőként is a magyar gyerekek és családok sorsa marad a szívügye, de a környezetünk védelme sem áll távol tőle, a két téma pedig erősen össze is kapcsolódik. Az éghajlatváltozás a fejlett országokban veszélyt jelent a születések számának alakulására is, illetve a klímavédelem és a gyermekvállalás tudatos szembeállítása tőlünk nyugatabbra egyre nagyobb teret kap. Azaz megválasztása esetén Magyarország első női köztársasági elnöke a tisztségből fakadó tekintélynek köszönhetően adhat súlyt egy olyan sorskérdésnek, ami egész Európa jövőjét meghatározza.

A szerző elemzési vezető,

Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)

Borítókép: Novák Katalin (Fotó: MTI/Rosta Tibor)