időjárás 21°C Emőd 2022. augusztus 9.
logo

A konszenzusteremtő elnökjelölt

Szomszéd Orsolya
2022.01.03. 09:00
A konszenzusteremtő elnökjelölt

Novák Katalin államfői jelölésének hírére az ellenzéki oldal reflexből reagált, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, azonnal kifogásolták a jelölt pártpolitikusi mivoltát, ami szerintük alapból kizárja, hogy kifejezze a nemzet egységét. Akkor vizsgáljuk meg, mi is a köztársasági elnök jogállása, feladata, milyen tényezők befolyásolják az államfői tevékenységet, és hogyan gyakorolták jogkörüket az elődök, illetve mi várható Áder János lehetséges utódjától.

A parlamentáris rendszerek korlátozott jogkörű, Ország­gyűlés által választott államfőjének politikai súlya jellem­zően csekély. A gyakorlatban általában a kormánytöbbség valamely vezető, de nem első számú politikusát választják meg, aki, mivel nem önálló hatalmi centrum, képes arra, hogy a pártok felett a nemzet egységét képviselje. A magyar köztársasági elnök hatásköreit az alaptörvény két alapvető fontosságú szabályának jegyében látja el: kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Legtöbbször szimbolikus, reprezentatív funkciójában láthatjuk a nyilvánosság előtt (a magyar állam képviselete külföldön, nemzeti és állami ünnepségeken), illetve több hatáskörével gyakran él, de azok általában nem relevánsak politikailag, vagy nem nyújtanak számára egyéni döntési kompetenciát, mozgásteret (kitüntetések adományozása, kegyelmi ügyek, területszervezési döntések, állampolgársági ügyek).

Miniszteri ellenjegyzés nélkül, az elnök saját kezdeményezése alapján gyakorolható hatáskörébe tartozó jogait viszonylag ritkán használja (részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén, törvényt, népszavazást kezdeményezhet), ebben utoljára Göncz Árpád volt aktív, törvényt csak ő kezdeményezett eddig az államfők közül. A törvényhozás menetének befolyásolása szempontjából az államfő legfontosabb reaktív eszköze a törvény alkotmányossági, illetve politikai vétója. A vétó joga az elnök önállóan gyakorolható hatásköre, mellyel elhalaszthatja egy időre az adott törvény életbelépését, de a végső döntést nem az államfő hozza. Az előzetes normakontroll tekintetében Sólyom László volt a legaktívabb, de Mádl Ferenc és Áder János is többször élt ezzel a jogával, míg a legtöbb törvényjavaslatot Áder János küldte vissza megfontolásra az (őt jelölő többségű) Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök mai megnyilvánulásai azonban elmaradnak az alkotmányban biztosított lehetőségektől. Az államfő rendszeresen élhetne például a törvény- vagy a népszavazási kezdeményezés jogával, ha akarna, illetve bármikor felszólalhatna a parlamentben, ezáltal a jelenleginél lényegesen komolyabb befolyása lehetne a politikai folyamatokra.

Az alaptörvény szövege és megválasztásának körülményei mellett a köztársasági elnök szerepfelfogása van legnagyobb hatással tényleges politikai súlyára. Az egyéni szerepfelfogást pedig olyan további tényezők befolyásolják, mint a politikai konstelláció, az elnök politikai orientációja, karrierútja, illetve személyisége. Az államfő ellensúly szerepére leginkább csak az első parlamenti ciklusban volt példa a rendkívüli körülmények következtében.

Később Sólyom László elődeitől eltérő autonóm elnöki szerep kialakítására törekedett, bizonyos ügyekben változtatott a korábbi gyakorlaton, egyéni mérlegelési jogával teljes mértékben élni kívánt (lásd jelölési gyakorlat). De általában a reprezentatív-szimbolikus államfői modell volt jellemző a gyakorlatban és vált hagyománnyá a magyar politikai rendszerben, és ennek folytatására van a legnagyobb esély. Mindehhez pedig rendre magas népszerűség is járult a politikusi rangsorban, vagyis a tisztség betöltőinek sikerült pártpolitika felett álló szereplőként működniük a közéletben.

Persze előfordulhat, hogy az államfő alkotmányban meghatározott „gyenge” közjogi szerepéhez képest felértékelődik politikai jelentősége egy-egy eseménnyel kapcsolatban, vagy politikai társbérlet esetén, ha az államfőt más párt jelölte, mint az aktuális kormánytöbbség. Továbbá semmi nem tiltja, hogy az államfőnek saját témája, küldetése legyen. Ezek olyan pártpolitikai szempontok feletti, konszenzusos ügyek voltak, mint például Sólyom és Áder esetében a környezetvédelem. És mi lehetne fontosabb össznemzeti ügy, mint a családok képviselete, a demográfiai kihívásokkal szembeni küzdelem?

Novák Katalinnak államfőként is a magyar gyerekek és családok sorsa marad a szívügye, de a környezetünk védelme sem áll távol tőle, a két téma pedig erősen össze is kapcsolódik. Az éghajlatváltozás a fejlett országokban veszélyt jelent a születések számának alakulására is, illetve a klímavédelem és a gyermekvállalás tudatos szembeállítása tőlünk nyugatabbra egyre nagyobb teret kap. Azaz megválasztása esetén Magyarország első női köztársasági elnöke a tisztségből fakadó tekintélynek köszönhetően adhat súlyt egy olyan sorskérdésnek, ami egész Európa jövőjét meghatározza.

A szerző elemzési vezető,

Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)

Borítókép: Novák Katalin (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.