Mit csinál ma az ellenzék? Üvöltözik, útszéli módon fenyegetőzik, rikácsol, és tudatosan hazudozik. Alkotmányellenes puccsot ígér, azonnali letartóztatásokat, s közben képviselői úgy viselkednek – sípolnak, filmeznek, kerepelnek, papírokat szórnak, obszcén táblákat mutogatnak stb. –, mintha a parlament helyett a bolondokházában lennének. Példátlan, hogy a házelnököt nem engedték fel a pulpitusra, ilyenre még senki nem vetemedett. A mai ellenzék igen. Ezeket az embereket tényleg érdekli az ország, a nemzet sorsa? Hát ilyen emberekre lehet-e bízni feladatot, ilyen emberekben lehet-e bízni?

Nem és nem! S hozzájuk sorolnám még az uniós ellenzéki képviselőinket, akik Brüsszelben tesznek meg mindent azért, hogy Magyarország számára lehetőleg minél kedvezőtlenebb döntések szülessenek. Születnek is. Az ő tevékenységüket csak a nemzetellenes szóval tudom jellemezni. A minimális elvárás – ha már építeni, segíteni nem tudnak, nem akarnak – legalább az lenne, hogy ne romboljanak, ne tegyenek keresztbe hazánknak. Amelynek egyébként az állampolgárai.

A nagy kérdés az, hogy lesz-e konstruktív ellenzék. Nos, abban az esetben, ha nem lesz idén kormányváltás, akkor nagy valószínűséggel állítható, hogy nem lesz továbbra sem. Erősen reménykedem, hogy a nemzetünk iránt érzett felelősség dominálni fog áprilisban a szavazófülkékben, és nem a balliberális elveket valló pártokat, illetve azok képviselőit fogják támogatni szavazataikkal. Igazából azt nem értem, hogyan lehetséges az, hogy a felmérések szerint a biztos szavazók mintegy 40-45 százaléka ezt a szivárványkoalíciót támogatja, holott tőlük az várható országos szinten, amit mi, budapestiek látunk nap mint nap. Elpárolgott önkormányzati vagyon, korrupció a Városházán, korrupt közbeszerzések, ingatlanpanamák, maffiamódszerek (eltűnt zuglói önkormányzati képviselő), tömeges elbocsátások. Pénzszórás a léhűtő tanácsadóknak (csak Karácsonynak negyvenhét van), tönkretett, megbénított közlekedés, méhlegelők, hajléktalantanyák frekventált helyeken stb.

Szóval aki az egyesült ellenzékre voksol, az maga alatt vágja a fát és nem látja a fától az erdőt! Az a vesztébe rohan, az anarchiára, a korrupcióra szavaz.

Ha netán mégis az ellenzék nyerne, akkor Magyarországon gazdaságilag, társadalmilag, erkölcsileg egyaránt nehéz idők jönnének. Lejtmenet. Egy dolog azonban valószínűsíthetően pozitív irányban változna: akkor lenne konstruktív ellenzék. De én, ha már eddig nélkülöztem az ellenzék konstruktivitását, inkább választanám a nemzetépítő munkát és a konstruktivitástól mentes ellenzéket, mint a nemzetromboló vezetést konstruktív ellenzékkel.

A szerző egyetemi tanár

Borítókép: A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Attila)