időjárás 15°C Ivó, Milán 2022. május 19.
logo

Brüsszelben az őshonos nemzeti kisebbségek továbbra sem számítanak

Zsigmond Barna Pál
2022.01.26. 07:50 2022.01.26. 13:47
Brüsszelben az őshonos nemzeti kisebbségek továbbra sem számítanak

Az utóbbi években hozzászokhattunk ahhoz, hogy az Európai Unió intézményei velünk, magyarokkal nem bánnak kesztyűs kézzel. Éppen ezért kaptuk fel a fejünket arra a minapi hírre, hogy az Európai Bíróság egy magyarok által kezdeményezett ügyben nem az azt megtámadó Romániának, hanem a kezdeményezést felkaroló Európai Bizottságnak adott igazat. Azonban mielőtt azt gondolnánk, hogy megváltozott a brüsszeli/luxemburgi széljárás és innentől fogva az eddiginél nagyobb empátiára számíthatunk magyar ügyekben, sajnos a kedélyeket gyorsan le is kell hűtenünk. Egyelőre az EU szintjén semmi nem változott, velünk szemben ma sem megértőbbek, mint voltak korábban. Az ítélet azzal a Minority SafePack – egymillió aláírás az európai sokféleségért elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos, amelyről a bizottság tavaly januárban már döntött, és nem az ügy szempontjából kedvezően.

Csak emlékeztetőül a Minority SafePack (MSP) kezdeményezés lényege, hogy az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét illető bizonyos kérdések váljanak az uniós jog részévé. Erre azért van szükség, mert csak ilyen módon biztosítható ezeknek a közösségeknek a fennmaradása, a kulturális sokszínűség, és csak így fokozható a biztonságérzetük.

Sajnálatos módon a sokszínűségre, a másság elfogadására, a más földrészek szerencsétlenebb sorsú embereinek nehézségeivel szembeni megértésére oly büszke Európai Unió egyáltalán nem foglalkozik az őshonos európai nemzeti és nyelvi kisebbségek problémáival. Pedig ezeket a közösségeket és a hozzájuk tartozó személyeket naponta érik identitásukkal kapcsolatos jogsérelmek.

Az őshonos kisebbségi helyzetben lévő egyének száma sem elhanyagolható, megközelíti az uniós állampolgárok tíz százalékát, ötvenmillió főt. Az MSP-t kezdeményező RMDSZ és a mögötte álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) össze is gyűjtött 1 123 422 támogató aláírást, jelentősen többet, mint a polgári kezdeményezéshez szükséges egymillió. Azonban sem a tizenegy tagállamban összegyűjtött aláírások, sem pedig az Európai Parlament kezdeményezést támogató határozata nem bírt elég meggyőző erővel a bizottság számára, amely közleményben jelentette ki, hogy nem érzi magát kompetensnek abban, hogy a kérdéssel foglalkozzon. A kezdeményezők szerint a bizottság döntésével cserben hagyta az őshonos európai kisebbségeket, miközben, teszem én hozzá, szinte hetente áll elő újabbnál újabb javaslatokkal, amely a hatáskörének bővítésével kapcsolatos. Ez ügyben elég csupán a jogállamiságra vonatkozó kritériumok egyre szélesebb körű értelmezésére utalni, amivel az utóbbi időben Magyarországot és Lengyelországot támadja, és erre hivatkozva tartja vissza az ezen országoknak jogosan járó, a gazdaság helyreállítását szolgáló források átutalását.

A mostani bírósági döntés előzménye, hogy Románia mint az MSP kezdeményezés által magát megszólítottnak érző tagállam, 2017-ben a bíróságon támadta meg a Európai Bizottság azon döntését, hogy az egyáltalán hajlandó volt nyilvántartásba venni a polgári kezdeményezést. A bíróság a román keresetet 2019-ben egyszer már elutasította, ezt akkor megfellebbezték, és ez ügyben született most végleges, elutasító döntés. Tehát egy olyan ügyben, aminek látszólag már nincs tétje, mert az abban foglalt követelésekkel az Európai Bizottság érdemben nem volt hajlandó foglalkozni. Azonban ami a döntéssel kapcsolatosan mégis minimális reménysugarat jelenthet, az az, hogy az ­MSP-t kezdeményező szervezetek – köztük az RMDSZ – a bizottság kezdeményezést elutasító döntését szintén megtámadták az Euró­pai Bíróságon. Az ezzel kapcsolatos döntés még nem született meg, de

ha valami csoda folytán mégis helyt adnának a fellebbezésnek, az azt jelentené, hogy a bizottságnak érdemben kellene foglalkoznia az őshonos európai nemzeti és nyelvi kisebbségek helyzetének uniós szintű megerősítésével és védelmével.

A mostani döntés egyik tanulsága, hogy szükség lenne egy jól működő, az európai polgárokat érintő valós problémákkal foglalkozó Európai Unióra,

amely nemcsak a migránsok és szexuális kisebbségek jogaival foglalkozik, és mondvacsinált indokokra hivatkozva szankcionál olyan tagállamokat, amelyek álláspontja százszázalékosan nem egyezik a brüsszeli bürokraták és az európai baloldal álláspontjával.

Nekünk, magyaroknak, mint az őshonos nemzeti kisebbségek ügye által egyik legnagyobb mértékben érintett nemzetnek igenis érdekünkben áll egy olyan EU, amely az ezekkel kapcsolatos kérdésekre is képes és hajlandó megfelelő válaszokat adni. Addig is, amíg ez a helyzet bekövetkezik, Magyarország, ahogyan azt az elmúlt években folyamatosan bizonyította, nemzetállami keretek között minden tőle telhetőt megtesz a külhoni, kisebbségi sorban élő nemzettársak sorsának és helyzetének javítása érdekében.

Ezt a munkát, a határok feletti nemzetegyesítés programját Magyarország csak akkor tudja folytatni, ha idén áprilisban a nemzet ügye iránt ténylegesen elkötelezett jelenlegi politikai kurzus kap újabb négyéves kormányzati felhatalmazást. A nemzetpolitika szempontjából is végzetes lenne az ügy iránt csupán a szavak szintjén, vagy még olyan formában sem elkötelezett baloldali ellenzék hatalomra jutása. Tegyünk érte mindannyian, határon belüliek és azon túliak, hogy ez ne következzen be, és meglehet, idővel az unió is jó irányba fog változni. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy Magyarországra ez utóbbi harcban is jelentős szerep hárul.

A szerző országgyűlési képviselő (Fidesz)