Ha valakinek még ezután sem lenne világos, hogy mennyire a valóságtól elrugaszkodottak a zöldellenzék elképzelései, nézzük meg, hogy mennyi áramot adtak a tavaly decemberi csúcsfogyasztás idején a megújulók. Az összesen mintegy 3100 megawatt (MW) hazai nap- (ipari és háztartási) és szélerőművi beépített kapacitásból mindössze 25 megawatt származott. Hogyan aránylik ez a 25 megawatt a 7361 megawattos csúcsfogyasztáshoz? A csúcsfogyasztás 0,3 százalékát adták ezek a megújulók. Hol van ez a Szél Bernadették által emlegetett száz százaléktól?! Ha tízszer vagy százszor ennyi napelemet és szélerőművet telepítenének Magyarországra, ez az érték nagyjából ugyanennyi lenne, ha már nem süt a nap és alig fúj a szél. Ezért van szükség olyan folyamatosan termelő alaperőművekre, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre nem csak akkor, amikor süt a nap és/vagy fúj a szél. Ha a teljes életciklusra vonatkoztatott szén-dioxid-kibocsátást nézzük, az atomerőműveknek végképp nincs alternatívájuk alaperőműként.

Szél Bernadett a két új paksi blokk megépítésének szükségességével kapcsolatos szakmai és politikai „viták” elmaradásával kapcsolatban szintén csúsztat, hiszen 2009. március végén az Országgyűlés elvi határozatot fogadott el ezzel kapcsolatban. A 2011 végén elfogadott Nemzeti energiastratégia pedig már mindenki számára világos utat jelölt ki a két új blokk építésével kapcsolatban. A stratégia megalkotásában a kormány széles körű, nyilvános szakmai és társadalmi egyeztetést is folytatott, ezért a stratégiai dokumentumba az ipari, a tudományos, a szakmai és társadalmi szervezetek véleménye is beépült. A dokumentumhoz környezeti értékelés és gazdasági hatáselemzés is készült, amelyek szintén véleményezhetők voltak. Arról nem is beszélve, hogy a Paks II projekttel kapcsolatban Brüsszel minden engedélyt megadott, és azóta két országgyűlési választás is volt, ahol a választópolgárok többsége a jelenlegi kormány mellett döntött…

A képviselő asszony azzal zárta gondolatait, hogy „A jövő vagy zöld, vagy nem létezik!” Ez valóban így van, csak nem úgy, ahogy a magyarországi baloldal azt gondolja. Jelenleg a legsúlyosabb kihívás az éghajlatváltozás elleni harc, amelynek alapvető pillérét az atomenergia és a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazása jelenti. Immáron az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottság jelentése is egyértelműen alátámasztotta, hogy az atomerőművek áramtermelése – a teljes életciklusra vonatkoztatva – még a nap- és szélerőműveknél is zöldebb! Nemhiába kívánja az Európai Bizottság hamarosan fenntartható energiaforrásként elismerni az atomenergiát.

Schmuck Erzsébet szerint – a kormány állításával szemben – nem vagyunk klímabajnokok. Magyarországon a Paks II atomerőmű megépítése és a naperőművek jelentős fejlesztése 2030-ig lehetővé teszi, hogy az áramtermelés kilencven százaléka klímabarát legyen. Ezzel szemben a zöldek példaképe, Németország esetében a korábbi tervek szerint ez a legjobb esetben is csak 65 százalék lehet. Ez a célérték az igények növekedése, a német atomerőművek leállítása és a szén- és gázerőművi termelés felpörgetése miatt viszont elérhetetlen. Tavaly a német szén-di­oxid-kibocsátás – döntően a szélerőművi termelés jelentős visszaesése és a szénerőművi termelés miatt – 33 millió tonnával (!) növekedett, ezért 2021-ben még a 2020-ra meghatározott negyvenszázalékos csökkenést sem sikerült elérni. Hiába próbálja a hazai zöldellenzéket támogató média ezt csupán valamiféle megtorpanásként beállítani. Meg lehet próbálni a szenes szerecsenmosdatást, ám a tények makacs dolgok. A baloldal elképzeléseivel Magyarország rövid úton Németország sorsára jutna, a számlát pedig a magyar családok és vállalkozások fizetnék.

A jövő csak úgy lesz zöld, ha az energiapolitikát továbbra is szakmai szempontok és nem politikailag motivált vágyálmok vezetik, mint a német Zöldek és hazai követőik esetében láthatjuk. Ez a valóban zöld jövő az egyik, ha nem a legfontosabb tétje a magyarországi választásnak.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: Szél Bernadett az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Kovács Attila)